Kezdőlap
|
Kapcsolat
|
Linkgyűjtemény
|
GYIK
Szervezeti információk
Polgári védelem
Tűzvédelem
Iparbiztonság
Kapcsolat
Linkgyűjtemény
Gyakran Ismételt Kérdések
Honlap térkép
Jogi nyilatkozat
Adatvédelmi irányelvek
Technikai ajánlás
Impresszum
Letöltési segédlet
Keresés az oldalon
RSS
Gyakran Ismételt Kérdések
Kérem, kattintson a címre!
Katasztrófavédelem alapfokon
Tűzveszély otthonunkban – mire figyeljünk?
Honnan tudható meg, hogy veszélyhelyzet van? Mit kell tenni, ha a katasztrófavédelem elzárkózásra szólít fel?
A meteorológusok a legnagyobb fokú riasztást rendelték el. Mi ilyenkor a teendőnk?
Hol működik viharjelző szolgáltatás?
Ki felelős a vihar jelzések kiadásáért?
Mi a viharjelzés esetén követendő magatartási szabály?
Kihez forduljak, ha a vihar miatt károsodott a házam? Kaphatok-e pénzügyi támogatást a katasztrófavédelemtől?
Gyakran Ismételt Kérdések a tűzmegelőzés terén
Meggyulladt az olaj a lábosban, hogyan kell oltani az ilyen tüzet?
Mi az a megemelkedett sugárzás, mikor káros az emberi szervezetre?
Milyen forrásokból ér bennünket (ionizáló) sugárzás?
Ózdi martinsalakos házam károsodását 2004 februárjában jelentettem be a község jegyzőjének. Részesülhetek-e támogatásban, mik a támogatás feltételei?
Ózdi martinsalakos házamat 2005-ben vizsgálták meg és „B” kategóriába sorolták. Azóta felmérés nem volt, de a házam állaga egyre romlik, újabb és újabb repedések jelennek meg rajta. Mit tehetek, kihez fordulhatok?
Tudnivalók a szénmonoxid (CO) veszélyeiről!
Mi a polgári védelem?
Mi a polgári védelem?
Mi a polgári védelmi kötelezettség?
Hogyan állt össze Magyarország kockázati térképe, mire kell felkészülnie annak, aki veszélyesebbnek számító területen él?
Hogyan lehet jelentkezni polgári védelmi szervezetbe?
Mit kell tennem, ha önként jelentkeznék?
Milyen szempontok alapján választják be az embereket polgári védelmi szervezetbe kötelezettként?
Honnan lehet azt tudni, hogy mekkora az adott település polgári védelmi szervezetének a létszáma?
Mi a teendője annak, aki nem a bejelentett állandó lakóhelyén él, tanul, vagy dolgozik, és polgári védelmi szolgálatra kötelezhető?
Mi történik, ha például árvizes területen élő lakosként víziszonnyal, pánikbetegséggel vagy valamilyen más pszichés gonddal küszködöm? Hogyan kell igazolnom ezt?
A mentességet az önkormányzat tartja nyilván, vagy igazolni kell?
Milyen mentességi igazolás fogadható el?
Mire számítsak, ha behívnak? Konkrétan miként zajlik majd a képzésem?
Hogyan védik meg a munkahelyemet, mi történik, ha a munkaadóm kirúg, míg én polgári védelmi szolgálatot teljesítek?
Legfeljebb mennyi időre hívhatnak be szolgálatra, s milyen gyakorisággal?
Kiképzésem után hogyan riasztanak, ha baj van, mennyi időn belül kell a helyszínre érnem?
Kerülhetek veszélybe?
Tényleg megbüntetnek, ha nem reagálok a megkeresésre?
Ki kezeli az adataimat?
Mennyi ember lesz a rendszer tagja?
Melyek a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezetek?
Ki minősül a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzetének?
Az alapinformációkat a honnan lehet beszerezni?
Katasztrófavédelem határok nélkül
Kinek a segítségére számíthatunk a hazai katasztrófák esetén?
Hogyan segítünk más országoknak?
Karrier
Milyen iskolákat kell elvégezni ahhoz, hogy bekerüljek a katasztrófavédelem csapatához?
Ki lehet a speciális mentőcsapat tagja, hogyan lehet jelentkezni, és milyen feltételeknek kell megfelelni?
Hatósági munka – Tűzvédelem
Tűzvédelem az aratás idején is
Hogyan lehet bejelenteni a tűzvédelmi szolgáltatást?
Mi a teendő, ha lejár a tűzvédelmi szakvizsgám?
Tarthatok-e kaktuszt a társasház folyosóján?
Megvédhetem-e ajtóra szerelt ráccsal a lakásomat?
Szerelhetünk-e rácsot a lakásunk előtt lévő közlekedő bejáratához?
Mit jelent a tűzgyújtási tilalom?
Saját ingatlanon hogyan szabad avart, kerti hulladékot égetni?
Tűzgyújtási tilalom idején szabad-e kerti grillsütőt használni, bográcsozni?
Hogyan használhatók a kijelölt tűzrakó helyek?
Hatósági munka – Iparbiztonság
Mi alapján minősül egy gazdálkodó szervezet veszélyes ipari üzemnek?
Magyarországon hol találhatóak veszélyes ipari üzemek?
Veszélyes ipari üzem építését megelőzően a lakosság nyilváníthat-e véleményt?
Egy veszélyes ipari üzem mi alapján kap katasztrófavédelmi engedélyt a működésre?
A veszélyes ipari üzemek katasztrófavédelmi engedélye határozott vagy határozatlan időre szól?
Az engedéllyel már rendelkező veszélyes ipari üzemekben folyó tevékenységet ellenőrzi, felügyeli-e a hatóság valamilyen módon?
Mi a veszélyes ipari üzem környezetében élő lakosság teendője vegyi baleset esetén?
Felkészül-e a katasztrófavédelem a súlyos baleset bekövetkezésekor szükséges lakosságvédelmi feladatok végrehajtására? Hogyan történik a felkészülés?
Katasztrófavédelem az oktatásban
Milyen módon taníthatóak a kiskorú – általános iskolás – gyerekek a katasztrófák veszélyeire?
Pedagógusként érdeklődni szeretnék, hogy a kistelepülési iskola diákjai hogyan jelentkezhetnek a katasztrófavédelmi versenyre, illetve miből készülhetnek a feladatokra?
A küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatos kérdések és válaszok
Milyen esetben kell súlyoskáresemény-elhárítási tervet készíteni, mi a hozzá kapcsolódó hatósági eljárás folyamata és milyen határidők vonatkoznak az üzemeltetőkre?
Cégünk R12 veszélyességű, propán-bután hajtógázas aeroszolt tárol és rendelkezik a töltet besorolásához szükséges R mondatokkal. A küszöbérték számításakor a PB hajtógázas töltetet többféleképpen is besorolhatjuk, de más-más eredménye lesz: az egyik
Hogyan kell érteni a 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet (R.) szerinti „jelen levő veszélyes anyagok mennyisége” kifejezést?
Hogyan sorolandó be az biogáz az üzemazonosítás során, ha biztonsági adatlap nem áll rendelkezésre, de összetétele ismert (60-65% CH4, 35-40% COx, kis százalékban egyéb gázok)?
Az üzemazonosítás során hogyan kell figyelembe venni a kőolajtermékeket?
Bejelentésre kötelezett-e az üzem vagy létesítmény, ha elkerített területen, a telephelyén más gazdálkodó szervezet tulajdonában és üzemeltetésében álló veszélyes anyagot tartalmazó (oxigén, nitrogén) tartályok állnak?
Az üzemazonosítás során figyelembe kell-e venni a jelen lévő, vasúti pályán elhelyezett anyagokat is?
Üzemazonosítás szempontjából ki minősül üzemeltetőnek, vagyis kinek a kötelessége a veszélyes tevékenység bejelentése, ha a telephely tulajdonosa bérbe adja a területet, ahol a veszélyes tevékenységet végzik?
Mi a teendő akkor, ha egy vállalkozás szomszédságában vélhetően veszélyes tevékenységet végző másik vállalkozás működik, de annak üzemeltetője nem ad információt erre vonatkozóan, bár tevékenysége veszélyeztető hatással lehet a szomszédokra?
Amennyiben az oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes anyag kármentőbe kerül ki, a nem jelentésköteles mennyiség növelhető-e a duplájára?
Jelentésköteles üzemzavarnak minősül-e, ha soron kívüli, előre nem tervezett karbantartási munkák - melyek ugyan "nem várt", de ellenőrzött módon végrehajtható tevékenységek - során került ki veszélyes anyag, vagy történt részleges leállás?
Mely díjtételek alapján kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie súlyoskáreseményelhárítási-terv készítésére kötelezett, illetve nem kötelezett, küszöbérték alatti üzemnek?
Ha egy vállalkozásnak több telephelye van, akkor a vállalkozás valamennyi telephelye együtt, vagy azok egyenként számítanak kiemelten kezelendő létesítménynek?
A küszöbérték alatti üzemnek kell-e biztonsági jelentést készítenie? Ha igen, akkor a jogszabály alapján csatolni kell a 10. § (2) a) és c) valamint a (3) b)-d) pontjában foglaltakat. Igaz-e, hogy eszerint a 10. § (2) b) a biztonsági jelentést készítő szakértő kimarad?
A 8-10 %-os nátrium-hipoklorit oldatot (hipó) az üzemazonosításkor fel kell-e tüntetni az adatlapon? A hipónak a biztonsági adatlap szerint nincs olyan R-mondata, ami miatt a jogszabály hatálya alá tartozna, azonban az adatlap további része oxidáló hatásról is ír, de erre utaló R-mondat nincs.
Kell-e üzemazonosítási adatlapot benyújtaniuk a hatóság felé a 2012. január 1. előtt már katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkező alsó-, illetve felső küszöbértékű üzemeknek is?
Az üzemazonosításhoz szükséges adatlapok letölthetőek-e valahonnan?
Az üzemazonosításhoz szükséges adatlapokat telephelyenként vagy cégenként kell-e kitölteni?
Az összegzési szabály külön-külön a toxikus, tűzveszélyes és ökotoxikus anyagokra történő alkalmazását követően az eredményeket kell-e még összegezni?
Amennyiben az adatlapon például a termék CAS száma vagy IUPAC neve nem szerepel, akkor azokat fel kell-e tüntetni az üzemazonosítási adatlapokon?
Ki számít üzemeltetőnek PB-gáz (vagy propán) tartály esetében? Kié a bejelentési, adatszolgáltatási és engedélyezési kötelezettség? A gázforgalmazó cég, akié a tartály (telepítette és tölti), vagy a fogyasztó akinek a telephelyén van a tartály és üzemelteti róla a gázellátó berendezését és használja a gázt? A tartály a gázforgalmazó cég tulajdona, de a benne lévő gáz a telephely tulajdonosáé (fogyasztó), és az ő berendezései üzemelnek róla.
Üzemazonosításkor figyelembe kell venni a PB-gáz tartályt töltő tartányos gépjárműben lévő anyag mennyiségét is? Ha igen, akkor melyiket kell teleként számolni: a tartályt, amit töltenek; a tartányautót, ami tölti; vagy mindkettőt maximális töltöttségi szinttel kell figyelembe venni?
A veszélyes anyagok és tevékenységek azonosításához hogyan kell meghatározni a jelen lévő maximális veszélyes anyag mennyiséget a cseppfolyósított propán-bután gázt tároló nyomástartó berendezéseknél?
Kötelezhető-e katasztrófavédelmi engedély beadására, illetve üzemazonosítási adatlap beküldésére az a magánszemély, vagy gazdálkodó szervezet, amely nem tárol az R. 1. számú melléklete szerint küszöbérték alatti mennyiséget elérő mértékű veszélyesnek minősülő anyagokat?
Disszugázzal kapcsolatos üzemazonosításnál hogyan járok el helyesen, ha 50 literes palackjaink vannak, melyek kb. 65 kg teljes tömeggel rendelkeznek, ebből a gyártó nyilatkozata alapján csupán 10 kg az acetilén töltet tömege? a) ha nevesített anyagként 10 kg acetilént veszek figyelembe palackonként, vagy b) ha nevesített anyagként a teljes töltőtömeggel számolva veszem figyelembe, de már mint fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz kategóriába sorolva?
Vannak olyan keverékek, melyeknek nem szerepel R-mondat a biztonsági adatlapján, de az összetevők között több olyan anyag is van, amely a szabályozás hatálya alá tartozik. Ilyen esetben hogyan történik a keverékek osztályba sorolása?
Laboratóriumok esetében alkalmazható-e a 2%-os szabály?
Egy vízmű üzemazonosítása esetén a laboratóriumra vonatkozóan is el kell-e végezni a számításokat?
Amennyiben a tüzihorganyzó telephelyen jelenlévő egyetlen „veszélyes” anyag a 33%-os ipari sósav (max. 25 m3), akkor ez a telephely a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozik-e?
Amennyiben veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén nagyobb térfogatú (15-100 m3) veszélyes anyag vagy készítmény tárolására szolgáló tartály található (pl. üzemanyag-, fáradtolaj-tároló) akkor − hiába tudja a cég szállítólevelekkel, készletnyilvántartással igazolni, hogy a rendelkezésre álló tartálykapacitás töredékét használja csak ki – az üzemazonosításnál a teljes tárolókapacitással kell számolni?
Amennyiben nincs – a műszaki biztonsági hatóság által jóváhagyott műszaki megoldással – (például szintkapcsolóval) fizikailag lekorlátozva az, hogy az üzemeltető a rendelkezésére álló tartályt milyen maximális térfogatig töltheti, akkor az üzemazonosításnál a névleges tartálytérfogattal, vagy a tartály dokumentációjában vagy a műszaki biztonsági hatóság engedélyében rögzített maximális töltöttségi szintjével (általában 80-95%) kell számolni.
A 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontjában foglaltakat hogyan kell értelmezni? Egy-egy azonos veszélyességi osztályba sorolt készítmény mennyiségét vagy adott osztályba sorolt több anyag vagy készítmény együttes mennyiségét kell-e összehasonlítani a küszöbértékek 2%-val?
Az üzemazonosítási táblázatban a készítmények veszélyes anyag tartalmát kell-e szerepeltetni vagy a teljes készítményt kell besorolni veszélyesség alapján?
Az egyes veszélyességi osztályokhoz mely R-mondatokat kell rendelni?
Telephelyünk veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. Az üzemünk a terület egy részét bérbe adja, de a saját eszközeinkkel mi magunk szolgáltatunk. Ebben az esetben ki az üzemeltető: az albérlő, aki az áru tulajdonosa, vagy a vállalkozásunk?
A katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos kérdések és válaszok
Fogalom-meghatározások
Kik a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek?
Ha egy vállalkozás a Kat. szerinti üzemeltetőnek minősül és veszélyes áruk tárolását/gyártását/feldolgozását is végzi, mindkét jogcímen kell-e hozzájárulást fizetnie?
Kell-e hozzájárulást fizetni az élelmiszergyártással/italgyártással foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek? Kapnak-e felmentést a Kat. 79. § (2) c) pontja alapján, hiszen tevékenységük lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik?
Kell-e hozzájárulást fizetni a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztést végző termelőknek?
Kell-e hozzájárulást fizetni a hűtőházaknak/vágóhidaknak, illetve olyan élelmiszeripari üzemeknek, ahol ammóniás hűtőkört alkalmaznak? Ha igen, mi alapján kell meghatározni a hozzájárulás mértékét?
Mi alapján kell meghatározni azon hűtőházak katasztrófavédelmi hozzájárulását, amelyek nem ammóniás hűtőkört alkalmaznak, illetve nem minősülnek a Kat. szerint üzemeltetőnek?
Kell-e hozzájárulást fizetni a benzinkutaknak?
Kell-e hozzájárulást fizetni az üzemeltetőnek vagy a gazdálkodó szervezetnek a „beragadt”, felhalmozott, túlkészletezett veszélyes anyagok továbbértékesítéséből származó bevétel után?
Ha egy üzemben veszélyes anyagok felhasználásával nem veszélyes anyagot/terméket állítanak elő, akkor az eladásból származó bevételből levonható-e a veszélyes alapanyagok, segédanyagok beszerzési értéke, hiszen azok után a gyártónak szintén befizetés
Ha egy vállalkozásnak több telephelye is van, és nem mindegyik tartozik a Kat. hatálya alá, akkor hogyan kell figyelembe venni őket? Csak a Kat. hatálya alá tartozó telephelyek után kell fizetni?
Az éves nettó árbevétel tartalmazza az előző években előállított, de később értékesített termékből származó árbevételt is. Ezek figyelmen kívül hagyhatók a hozzájárulás megállapítása során?
Ha egy üzemeltető olyan raktározási tevékenységet végez, ahol veszélyes anyagok és nem veszélyes anyagok is előfordulnak, akkor a nem veszélyes anyagok értékesítéséből származó árbevételét figyelmen kívül hagyhatja-e?
Milyen számítási módszer alkalmazható, ha az üzemeltető nem tudja pontosan meghatározni a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett árbevételét? Alkalmazhat indirekt megközelítést is?
Ha az üzemeltetőnek, illetve gazdálkodó szervezetnek a jogszabályban foglalt számítási módszer alkalmazása aránytalan többletköltséggel járna (pl. nyilvántartási rendszer fejlesztése, adminisztrációs idő- és költségnövekedés, szakértő igénybevétele s
A tárolás után mely esetekben kötelező katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem biztonsági jelentése/elemzése, a SKET, vagy egyéb, a hatóság által elfogadott dokumentáció által bizonyított, hogy
Melyik évben kell először hozzájárulást fizetni?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében mikorra várható a formanyomtatvány közzététele?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti iratok fajtájára vonatkozóan van-e valamilyen speciális elvárás, vagy bármilyen okmány elfogadható, amely hitelt érdemlően és ellenőrizhetően igazolja a hozzájárulás kiszámításának módját?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a hatóság tárgyév október 31-ig dönt az előleg befizetését követően fennmaradó összegről, melyet december 31-ig kell megfizetni. Megelőzi/megelőzheti-e a hatósági döntést hatósági ellenőrzés (pl. helyszíni ellenőrzés, a számítási módszer okmányainak ellenőrzése)?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti befizetés esetén az adószám feltüntetése megfelelő-e a gazdálkodó azonosításra?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő szabálytalanságok esetén katasztrófavédelmi bírság szabható ki. Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás jogintézményét a törvény VII. fejezete tartalmazza, alkalmazható-e szankcióként a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos valamilyen kötelezettség megszegése esetén (pl. a bejelentési kötelezettség március 31-i határidejének elmulasztása, vagy a június 30-ig beadott nyilatkozat ellenőrzése során kiderül, hogy az téves adatokat tartalmazott) a katasztrófavédelmi bírság?
A 20/1979. (IX.18.) KPM rendelet (ADR jogszabály) tartalmaz pl. szállítás jellegéből adódó mentességeket, amikor az ADR előírásait nem kell alkalmazni. Keletkezhet-e katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége a 2011. évi CXXVIII. tv. 79. § (1) bek. b) pontja alapján olyan veszélyes áruval kapcsolatban, amelyre egyébként – valamilyen mentességi jogcím alapján – az ADR előírásait nem kellene alkalmazni?
Az interneten találtunk egy, a Belügyminisztérium által 2011 decemberében kiadott \"állásfoglalást\" az élelmiszergyártókra vonatkozóan a katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettségével kapcsolatban. A levélben szereplő álláspontot tekinthetjük-e általánosságban alkalmazandó szakmai iránymutatásnak?
Kell-e fizetni katasztrófavédelmi hozzájárulást a Kat. 79. § (1) b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetnek, amely veszélyes áruk kereskedelmét végzi anélkül, hogy az áru valamely telephelyén fizikailag megjelenne?
Előfordulhat-e, hogy egy adott veszélyes anyagra vonatkozóan többen is kötelezettek lesznek katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére?
Keletkezhet-e katasztrófavédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettség gazdálkodó szervezetek esetében, ha a veszélyes anyag pl. saját célú felhasználása esetén közvetlen árbevétel nem keletkezik? Például egy gyártó cégen belül a munkatársak − a gyáron belüli nagy távolságok miatt − személyautóval közlekednek az egyes osztályok, gyáregységek között. A személyautókat a gyár területén lévő üzemanyagtöltő állomáson tankolják. Tekintettel arra, hogy veszélyes anyag tárolása történik, felmerülhet a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ugyanakkor árbevétel nem keletkezik a veszélyes anyaggal kapcsolatban.
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni olyan cégeknek, amelyek veszélyes anyagokat/árukat/készítményeket használnak fel, de a termék nem veszélyes anyag?
Mekkora veszélyeshulladék-mennyiség után kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?
Mely veszélyes hulladékok után kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni (pl.: fáradt olaj, festékes oldószer, olajos iszap)?
Amennyiben egy gazdasági szervezet egyik telephelye sem éri el az alsó küszöbérték 25%-át, tehát azok nem minősülnek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek, de a telephelyein veszélyes árut (pl. festék, disszugáz stb.) használ fel, akkor a Kat. 79. (1) § b) alapján mindenképp köteles hozzájárulást fizetni?
Létezik olyan, hogy egy vállalat a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzeme alapján a Kat. 79. § (1) a) pontja, illetve ilyen üzemnek nem minősülő munkaterületén felhasznált veszélyes anyagok után a Kat. 79. § (1) b) pontja alapján is hozzájárulás fizetésre kötelezett?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a küszöbérték alatti üzemnek sem minősülő vállalkozásoknak?
Bevételnek számít-e az, ha a hulladék akkumulátorokért a hulladék átvevője kilónkénti árat fizet? Ez is számításba veendő-e a hozzájárulás mértékének megállapításakor?
Alanyai-e a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos jogszabályoknak a közfinanszírozásban nem részesülő egészségügyi szolgáltatók?
Mi abban az esetben a szabálykövető eljárás, ha valamely gazdasági társaság egy technológiájának működtetéséhez veszélyes árut használ, de sem az alapanyagok, sem a késztermék nem minősül veszélyes árunak? A cégnek az előállított késztermékből árbevétele keletkezik. Kell-e ebben az esetben katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie?
Ha a veszélyes hulladék elszállítója ADR alapján, megfelelő engedélyekkel szállít, akkor kit terhel a katasztrófavédelmihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
Kötelesek-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az élelmiszeripari felhasználású aromák (pl. citrom-, narancs-, gyömbér-, meggy-, muskotály aroma) után?
Amennyiben egy vállalkozásnak több megyében is van telephelye, akkor melyik katasztrófavédelmi igazgatóság részére kell benyújtani a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos iratokat?
Keletkezik-e katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a telephelyen veszélyes hulladék keletkezik a gyártás során felhasznált lakkok maradékaként, göngyölegeként?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, ha a telephelyen csak 1 kg veszélyes árut tárolunk?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, ha a telephely kizárólag önkormányzati tulajdonban van?
Hogyan kell a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetés szempontjából figyelembe venni az ivóvízellátással, szennyvíztisztítással foglalkozó vállalkozásokat? Kell-e hozzájárulást fizetni az uszodáknak, szállodai üzemeltetésű uszodáknak, fürdőknek, strandoknak?
Tájékoztató a katasztrófavédelmi hozzájárulásról
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a személygépkocsik és haszongépjárművek, illetve ezek alkatrészeinek értékesítésével és szervizelésével, valamint karosszériajavítással és fényezéssel, autóvillamossággal foglalkozó vállalkozásoknak? Kaphat-e mentességet ez a vállalkozás a Kat. 79. (2) c) szerint?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie annak a vállalkozásnak, aki külföldről hoz be veszélyes árut és belföldön értékesíti azt, de gyártást, kiszerelést nem végez? Mi lesz abban az esetben, ha a továbbiakban a veszélyes áru kiszerelését is végezni szeretné?
Cégünk egy Kft-től bérli a raktározási szolgáltatást, vagyis a bértároló Kft dolgozói kezelik a veszélyes anyagainkat. Kell-e ebben az esetben cégünknek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?
A műtrágya, illetve növényvédőszer végfelhasználó termelőknek − ha elérik a jogszabályban megszabott mennyiséget − minden esetben meg kell-e fizetniük hozzájárulást, vagy csak akkor, ha tárolták is a műtrágyát?
Hogyan függ össze a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség a veszélyes anyagokkal vagy veszélyes árukkal kapcsolatos tevékenységekkel?
Ha a felhasznált, ám nem tárolt műtrágya mennyiség után is meg kell fizetni a hozzájárulást, akkor azt hogyan kell összesíteni? A naptári évben az összes felhasznált mennyiség vagy az agrárév a számítás alapja?
Mekkora az a műtrágya mennyiség, ami felhasználása miatt már fizetni kell a hozzájárulást? (Ez körülbelül 300 tonna-e az ammónium-nitrát esetében?) Ez azért kérdés, mert akkor március végéig ezeknek a nagygazdáknak, agrárcégeknek is be kell jelentkezniük, az integrátorokról nem is beszélve.
Telephelyünk veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. Az üzemünk a terület egy részét bérbe adja, de a saját eszközeinkkel mi magunk szolgáltatunk. Ebben az esetben ki (üzem, bértárolást igénybevevő) mi után fizet katasztrófavédelmi hozzájárulást?
A raktárak tűzjelző rendszerének felújítása, illetve további kiépítése képezheti-e a katasztrófavédelmi hozzájárulásként befizetett összeg 25%-os visszatérítésének alapját?
Mi minősül önkormányzati szervnek?
A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, de részvénytársaságként működtetett cégeknek kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük? Amennyiben ezek a cégek tevékenysége kizárólag lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik fizetés kötelesek-e? Amennyiben igen, akkor elég-e mentességhez, ha ezt nyilatkozatban kijelentik?
Vállalkozásunk nem lakossági szolgáltatást végez, árbevételünk nagyobb, mint 50 millió Ft. Tevékenységünkhöz kereskedelmi forgalomban kapható szokásos vegyszereket használunk kis mennyiségben, de nem értékesítjük tovább ezeket. Alanyai vagyunk vagy sem a hozzájárulásnak?
Logisztikai központunk a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján küszöbérték alatti üzemnek minősül a jelenlévő 1000 kg-ot meghaladó ammónia hűtőközeg, illetve egyéb tűzveszélyes anyagok miatt. Ebben az esetben mi lesz a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésének alapja, lévén, hogy a logisztikai központ árbevételt nem realizál, mivel egy áruházlánc logisztikai egysége.
Veszélyes hulladék (akkumulátor) begyűjtés, rövid idejű tárolás, majd akkumulátor bontó felé történő értékesítés esetén mi lesz a fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás alapja?
Vállalkozásunk veszélyes anyagnak minősülő anyaggal végez fémfelület tisztítást, kádas fürdős módszerrel. A kádban, hígított állapotban tárolásnak minősül-e ez a felhasználási mód?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, amelynél a fizetési kötelezettség alá eső anyagok éves nettó árbevétele 50 millió forint alatt van, azonban az összes éves árbevétel − más termékek értékesítésből származó bevétel − magasabb, mint 50 millió forint?
A cégünk telephelyén lévő veszélyes áruk (xilol és oldószeres festékek) mennyisége alapján küszöbérték alatti kategóriába sem tartozunk, ezért a Kat. 79.§ (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülünk. Fizethetjük-e a katasztrófavédelmi hozzájárulást a Kat. 79. § (5) pontja szerint − azaz mint veszélyes árut feldolgozó gazdálkodó szervezet − miután mi a veszélyes árukból mint alapanyagokból nem veszélyesnek minősített adalékanyagok hozzáadásával, csak fizikai keveréssel állítjuk elő a festékeket?
Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség terheli-e azokat a magyarországi székhellyel rendelkező Kft-ket, akik "csak" forgalomba hozók, azaz az unió más tagállamából hoznak be nyomdafestéket, lakkot és festék segédanyagokat kis kiszerelésekben és azokat nagykereskedelmi értékesítéssel forgalmazzák magyarországi nyomdákhoz, illetve a termékeiket saját raktárukból adják el?
Adott egy műtrágyát, vegyszereket és üzemanyagot felhasználó, mezőgazdasággal foglalkozó, a Kat. 79. § (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, melynek éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió forintot. A gazdálkodó szervezet nem tárol semmiféle veszélyes árut, mivel az üzemanyagot üzemanyagtöltő állámáson közvetlenül a traktorba tankolja vagy az ADR 1.1.3.6 szerinti menteséggel szállítja ki a szántóföldre. Kell-e ilyen esetben katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a gazdálkodó szervezetnek?
Kell-e egy mezőgazdasággal foglalkozó, a Kat. 79. § (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie, ha nem tárol veszélyes árut, mivel a műtrágyát bértárolásban tároltatja és minden esetben csak a napi mennyiséget szállítja ki közvetlenül a szántóföldre? (Az éves nettó árbevétel meghaladja az 50 millió forintot.)
A cégben lévő terepjáró vagy személyautó által felhasznált üzemanyag − amely autók a cég érdekében végeznek tevékenységet (a termelés elősegítése) − beleszámítanak-e a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjába?
Be kell-e küldenie a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos bejelentő lapot azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kötelezettek a hozzájárulás fizetésére?
Családi gazdaság esetén az éves nettó árbevételt, hogy kell számolni tagonként vagy összevontan? A katasztrófavédelmi hozzájárulás miatt érdeklődöm, mert nem mindegy, hogy meghaladja-e az éves nettó árbevételük az 50 Mft-ot.
A nettó árbevételbe bele számít-e a támogatás is?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az UN számmal rendelkező, de az ADR szerint nem, vagy mentességgel szállítható veszélyes áruk kapcsán?
Veszélyesáru-szállítás
Szükséges-e bejelenteni a 312/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 6.§-a alapján a veszélyes áruval töltött vagonok iparvágányok közötti mozgatását, amennyiben a vállalkozás rendelkezik saját áru szállítására vonatkozó engedéllyel, de a saját telepén kívül szállítást nem végez és a veszélyes áruval töltött vasúti kocsikat töltés, vagy lefejtés céljából mozgatják az iparvágányon?
A növénytermesztőknek kell-e veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztatnia?
Alkalmazható-e az ADR 1.1.3.1 c) pontjában leírt mentesség egy állattartással foglalkozó vállalkozás esetében, ha az állattartó telepeken belül működtetett, állatok belső mozgatását biztosító traktorokhoz szállítanak közúton gázolajat, zárt platójú kis furgonban, és a gázolaj nem egy központi telepről kerül szétosztásra, hanem a telepekhez legközelebb lévő benzinkútról történik a beszerzésük?
Milyen tűzoltó készüléket kell a veszélyes árut szállító gépkocsin tartani?
Egyéb kérdések és válaszok
A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. § 4. pontja szerinti "tárolás" definíciója alatt érthető-e az, amikor pl. tartályvagonban vagy tartályautóban egyik pontról egy másik pontra veszélyes anyagot szállítanak ellenszolgáltatás fejében?
Amennyiben az oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes anyag kármentőbe kerül ki, a nem jelentésköteles mennyiség növelhető-e a duplájára?
A veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény (pl. szolgáltatói zavar miatti) leállítása bejelentésköteles-e, ha a leállítás időtartama nem haladja meg a 12 órát?
Üzemazonosítás szempontjából hogyan kell figyelembe venni a konténer terminálokat? A konténereket az ADR, RID, valamint az IMO szabályai szerint azonosítják; a tároláson kívül semmilyen tevékenységet nem végeznek velük és a konténereket nem bontják meg.
Amennyiben van 50 tonna gyúlékony folyadékom (R. 1. melléklet, 2. táblázat, 6. osztály), amely egyben mérgező a vízi környezetre (R. 1. melléklet, 2. táblázat 9.II. osztály) is, akkor az összegképletben az R. 1. melléklet 3.3 szerinti (50/5000)+(50/200) veszélyességi tényezővel vagy a R. 1. melléklet „Megjegyzések a 2. táblázathoz” 1. c) szerint csak az (50/200) veszélyességi tényezővel kell számolni?
A mérgező és rákkeltő anyagok kibocsátásával járó üzemzavarok közül van-e lehetőség csak azt bejelenteni, mely olyan kibocsátással jár, ami túllépi a munkahelyi légtérre vonatkozó határértékeket?
Az oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes anyag esetében az egy köbméter kikerült anyagmennyiség halmazállapota a jogszabályban nincs figyelembe véve. Ad-e a hatóság állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy ezt a mennyiséget mekkora tömegben, esetleg az adott anyagra vonatkozó alsó küszöbérték mekkora százalékában adjuk meg?
Mi számít jelentős változásnak, illetve veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedésének?
A műanyagipari termékeket fröccsöntéssel előállító üzem a Kat. IV. hatálya alá tartozik e, ha a tevékenységhez például festéket és hígítót használ fel? Hol található a veszélyes anyagok listája, amelyre a törvény hivatkozik? Hol definiálják a küszöbértéket?
Üzemnek kell-e tekinteni egy külső építőipari kivitelezési helyszínt, amely csak ideiglenesen létezik, illetve azt, hogy esetenként több tíz vállalkozó is végez tevékenységet egymás mellett? (Minden vállalkozó munkaterülete külön üzemnek minősül, vagy egy üzemnek tekintendő az egész terület?)
Üzemnek minősül-e egy kármentesítési kivitelezési, vagy hulladéklerakó rekultivációs helyszín, ahol korábbi szennyezés hatósági kötelezés alapján történő felszámolása, vagy kárenyhítés történik?
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar esetében, ha csak rákkeltő tulajdonságú anyag kibocsátása történt meg, akkor az eseményt bejelentő adatlapon fel kell-e tüntetni ezt az anyagot?
Egy anyag (készítmény) kizárólag abban az esetben tartozik a kőolajtermékek három kategóriájába (gazolin és benzin: C4-C12, petróleum: C7-C17, gázolaj: C9-C25), ha komponensei pontosan ezen szénlánc tartományba tartoznak, illetve forráspontja a megadott tartományba esik?
A 219/2011. Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 2.3. pontjánál található táblázat C pontjában meghatározott kivételek közül a „kisipari célú, 100 négyzetméternél kisebb közösségi épületek és szabadidőközpontok” kategóriába sorolhatók-e a kiskereskedelmi üzletek is?
A 219/2011 Korm. rend. 7 mellékletének 6.1. pontjában szereplő aa) és ab) pontok között "vagy" vagy "és" kapcsolat áll fenn?
Hogyan kell értelmezni a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 6.1. pontja szerint azt, hogy a súlyos káresemény elhárítási terv elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet, illetve a 6.2. pont szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem köteles meghatározott képzettségnek megfelelő szakembert vagy ügyintézőt foglalkoztatni?
Az igazgatási díjat kinek kell megfizetnie, hova és mennyit kell fizetni?
A növénytermesztőknek kell-e veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztatnia?
