Gyakran Ismételt Kérdések

Vissza

Fogalom-meghatározások

 
Tárolás
Tárolásnak minősül az a tevékenység, amikor veszélyes áru a telephelyen raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából van jelen.
Nem tartozik ide az a veszélyes áru, amely gyártási vagy feldolgozási tevékenységhez alapanyagként vagy segédanyagként van jelen, és ilyen formában továbbértékesítésre nem kerül.
Gyártás
Gyártásának minősül az a tevékenység, amikor valamely termék-előállítási folyamat végterméke vagy mellékterméke a veszélyes áru, és az így előállított terméket értékesítik. Ha az előállított veszélyes árut értékesítés nélkül, ugyanazon gazdálkodó a keletkezés helyén feldolgozza, akkor a feldolgozási tevékenységre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Feldolgozás
Feldolgozásának minősül az a tevékenység, amikor veszélyes árut valamely termék előállításához vagy szolgáltatás végzéséhez alapanyagként, segédanyagként felhasználnak, de a késztermék nem veszélyes áru.
Nem tartozik a feldolgozás fogalmába:
  • járművek üzemeltetéséhez használt kenőanyag és motorhajtóanyag (benzin, gázolaj, PB-gáz, LPG, CNG)
  • technológiához nem kapcsolódó fűtő-, és hűtőberendezések üzemeltetéséhez használt PB-gáz, egyéb ADR-es gáz (pl. irodahelyiségek fűtése, hűtése)
  • tűzoltó berendezésekben alkalmazott anyagok
  • nem szolgáltatás jellegű karbantartáshoz − ide értve a létesítmény-üzemeltetés és a saját tulajdonú jármű karbantartása, szervizelése során − felhasznált veszélyes árut (festék, felületkezelő-felülettisztító anyag, acetilén (disszugáz), maratóanyag, fertőtlenítőszer, kenőanyag stb.)
  • analitikai, folyamatirányítási műszerekhez, berendezésekhez felhasznált gázok (pl. vivőgáz)
Kiskereskedelmi tevékenység
Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről)
Nagykereskedelmi tevékenység
Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárlói tevékenységet is. (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről)
Gazdálkodó szervezet
Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. (1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c.) pont)
Mezőgazdasági őstermelő
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontja értelmében („az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély”) a mezőgazdasági őstermelő nem gazdálkodó szervezet.