Hírek


A szabadtéri tűzgyújtás szabályai
2015. március 09. 17:33
A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

  • Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
  • Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
  • Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;
  • Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
  • Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
  • A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
  • Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.

Idén eddig mintegy 900 szabadtéri tűzesethez riasztották a tűzoltókat, csak az elmúlt hétvégén 259 alkalommal. Szinte valamennyi eset megelőzhető lett volna egy kis odafigyeléssel. 

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen:

1. Az engedélyezés tárgya
Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést, melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (2) bekezdése értelmében az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően a katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell.

Kivétel:
Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés) és ellenőrzött tűz kivételével.

2. Az eljárás menete

Az irányított égetés engedélyezésének eljárása általános hatósági eljárás, így illeték köteles. Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni.

Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes  katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le.

226. § (2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.
(4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

3. Az irányított égetés tűzvédelmi szabályai

226. § (5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.
(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.
(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

II. Belterületi szabadtéri égetés

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

Amennyiben a kirendeltségre vagy a megyei műveletirányításra belterületi szabadtéri égetésről érkezik panasz, bejelentés, a helyszínre kivonuló tűzoltó egység helyszíni ellenőrzést folytat le.
Ha a helyszínen lévő tűzoltó egység megállapítja, hogy a belterületi szabadtéri égetést más jogszabály, pl. önkormányzati rendelet nem engedélyezi, vagy az égetést nem a rendeletben meghatározott napon, időben végzik, fel kell szólítania az égetést végző személyt, illetve az ingatlan tulajdonosát, használóját az égetés azonnali befejezésére, a tűz eloltására. Ebben az esetben helyszíni bírság kiszabásának van helye az elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri.
Ha nem került sor helyszíni bírság kiszabására, a katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja, hogy jogszabály engedélyezi-e az adott területen és időben a belterületi szabadtéri égetést. Amennyiben nem, megindítja az ügyféllel szemben a hatósági eljárást.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt minimum 20 napos határidő megadásával hatósági felhívás kibocsátásának nincs helye, tekintettel arra, hogy a jogszabály megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával már nem orvosolható. A Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljáró hatóság megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívásnak nincs helye.

A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 40. sora alapján 20.000 – 60.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.

Ha a belterületi szabadtéri égetést a települési önkormányzat megengedi, de az égetést nem a rendeletben meghatározott időpontban végezték, a bírságot kiszabó határozat egy példánya a jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldésre kerül a települési önkormányzat részére is tájékoztatásul.

KÉRELEM IRÁNYÍTOTT ÉGETÉSHEZ