Iparbiztonság - GYIK


 1.)    Mi alapján minősül egy gazdálkodó szervezet veszélyes ipari üzemnek?
 
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 4. § (2)-(3) bekezdése és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) kormányrendelet (R.) 2. §-a alapján a legelső és legfontosabb lépés annak vizsgálata, hogy a szóban forgó tevékenységre (üzemre, létesítményre) kiterjed-e a szabályozás hatálya. Amennyiben kiterjed, az alábbiak szerint el kell végezni a gazdálkodó szervezet adott telephelyének (továbbiakban: üzem) azonosítását.
 
A veszélyes ipari üzem azonosításának alapja az üzem területén jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége. Az azonosítás során a veszélyes anyagok, keverékek vagy készítmények (továbbiakban: veszélyes anyagok) előfordulását és mennyiségét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy nyersanyagként, termékként, melléktermékként, maradékként, köztes termékként vagy egy baleset során feltételezhetően keletkező anyagként van, vagy lehet jelen az üzem területén. A besorolás tehát független az üzemben folytatott tevékenységtől.
 
Az R. 1. melléklete részletezi az azonosítás szabályait, illetve az 1. és 2. táblázatban meghatározza a szabályozás alá tartozó veszélyes anyagok körét.
 
Az azonosítási folyamat első lépése egy konkrét anyag veszélyességének a vizsgálata. Az 1. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat megnevezésük szerint sorolja fel, a 2. táblázat pedig a veszélyes anyagokhoz rendelt veszélyességi osztályokat tartalmazza. Amennyiben egy anyag nem található meg az 1. táblázatban, az anyagot jellemző R kockázati mondat(ok) alapján kell megvizsgálni, hogy a 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik-e.
 
Fontos megjegyezni, hogy a veszélyességi osztályok hatás szempontjából 3 fő csoportba sorolhatóak: mérgező, tűz-, és robbanásveszélyes és környezetre veszélyes – ennek megfelelően egy veszélyes anyagot e három hatásnak minimum egyike jellemzi. Nem minősül tehát a csupán ártalmas, irritáló, vagy maró tulajdonságú anyag e szabályozás szerint veszélyesnek, de a mérgező, tűz-, és robbanásveszélyes és környezetre veszélyes anyagok közül is csak az, amely az 1. mellékletben meghatározott R kockázati mondatok legalább egyikével jellemzett. (Az anyagra jellemző R mondato(ka)t az anyag kémiai biztonsággal kapcsolatos jogszabályok szerinti biztonsági adatlapja rögzíti.)
 
Az 1. vagy a 2. táblázat alapján, tehát ha veszélyesnek minősül egy anyag, meg kell vizsgálni, hogy a telephelyen jelenlévő maximális mennyisége a táblázatban megjelölt (az adott anyaghoz vagy veszélyességi osztályhoz tartozó) alsó vagy felső küszöbérték mennyiségét eléri-e. (Maximális mennyiségként nem az aktuális, hanem az üzemben előforduló legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni.)
 
Az azonosítási folyamat második lépése az üzem azonosítása. Amennyiben legalább egy veszélyes anyag mennyisége eléri az alsó küszöbértéket, az üzem biztosan a szabályozás hatálya alá esik, és legalább alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem kategóriába tartozik. (Abban az esetben, ha csak egy veszélyes anyag mennyisége is eléri a felső küszöbértéket, biztosan felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemről beszélünk.) A veszélyes anyagok mennyiségét egy adott üzemen belül azonban nem csupán az egyes veszélyes anyagokra külön-külön (a hozzájuk rendelt küszöbértékekhez viszonyítva), hanem összességében is meg kell vizsgálni. Erre szolgál az R. 1. mellékletében részletezett összegzési szabály, amelynek alkalmazásával pontosan meghatározható, hogy egy adott üzem veszélyes ipari üzemnek, illetve alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül-e. Az összegzési szabály szerinti azonosítást abban az esetben is el kell végezni, ha a veszélyes anyagok egyike sem éri el a küszöbértékű mennyiséget. Amennyiben az összegzési szabály eredménye nagyobb, vagy egyenlő 1 értékkel, az üzem a szabályozás hatálya alá tartozik, a tevékenysége katasztrófavédelmi szempontból engedélyköteles.
 
Sajátos esetet jelentenek a logisztikai raktárbázisok, amelyek azonosítása során az erre vonatkozó hatósági állásfoglalások az irányadók.
 
2.)    Veszélyes ipari üzem építését megelőzően a lakosság nyilváníthat-e véleményt?
 
Új veszélyes ipari üzem engedélyének vagy a veszélyes ipari üzem tevékenységének jelentős változtatására vonatkozó engedély kiadása előtt a polgármester biztosítja, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson. A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentésről vagy elemzésről 21 napig hozzáférhető hirdetményt tesz közzé, amely idő alatt a lakosság észrevételeket tehet. A közzététel lezárását követően a polgármester a saját észrevételeivel együtt a beérkezett lakossági észrevételeket is megküldi a hatóság részére.
 
3.)    Egy veszélyes ipari üzem mi alapján kap katasztrófavédelmi engedélyt a működésre?
 
A veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedély a felső vagy alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem által készített biztonsági jelentés vagy elemzés elbírálása alapján születik meg. A biztonsági jelentés vagy elemzés elfogadásának kritériuma a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség mértéke. A hatóság a veszélyeztetettség értékelése során a súlyos baleset bekövetkezésének valószínűségét és a súlyos baleset által okozott következményeket együttesen veszi figyelembe. A lakosság veszélyeztetettsége a meghatározott elfogadhatósági kritériumokkal összevetve lehet elfogadható, feltételekkel elfogadható és nem elfogadható szintű.

Feltételekkel elfogadható veszélyeztetettség esetén a hatóság kötelezi az üzemeltetőt olyan intézkedések meghozatalára, amelyek elfogadható szintűre csökkentik a kockázatot. Ezen intézkedések lehetnek adminisztratív és technológiai jellegűek, vagy a védekezéssel kapcsolatosak, amelyek a kikerülő veszélyes anyag mennyiségét vagy gyakoriságát csökkentik, illetve a következmények súlyosságát mérséklik. Nem elfogadható szintű veszélyeztetettség esetén – ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető – a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. Amennyiben a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség elfogadható szintre kerül, a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó katasztrófavédelmi engedély kiadható.
 
4.)    A veszélyes ipari üzemek katasztrófavédelmi engedélye határozott vagy határozatlan időre szól?
 
A hatóság a veszélyes ipari üzem építésügyi eljárásaihoz ad katasztrófavédelmi engedélyt (tehát az elsőfokú építésügyi hatóság építésre és használatbavételre vonatkozó engedélyét mindkét esetben meg kell előznie a katasztrófavédelmi hatóság által kiadott katasztrófavédelmi engedélynek), amelyeken felül be kell szerezni a veszélyes tevékenység végzését engedélyező határozatot is. A veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt a felső vagy alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem által készített biztonsági jelentés vagy elemzés elbírálása alapján lehet kiadni. Az engedély (határozat) kiadását követően meghatározott időközönként és esetekben felül kell vizsgálni az adott veszélyes ipari üzem biztonsági jelentését vagy elemzését.
Soron kívül felül kell vizsgálni a biztonsági elemzést vagy jelentést az engedély meghosszabbításához, amennyiben a veszélyes ipari üzemben olyan változások történnek, amelyek növelik a baleset kockázatát vagy hatással vannak a védelmi rendszerre, vagy új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére (súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok, műszaki fejlődés stb. következtében).A katasztrófavédelmi engedély meghosszabbítása érdekében 5 évenként abban az esetben is el kell végezni a felülvizsgálatot, ha az üzemben nem történtek ilyen jellegű változások.
 
5.)    Az engedéllyel már rendelkező veszélyes ipari üzemekben folyó tevékenységet ellenőrzi, felügyeli-e a hatóság valamilyen módon?
 
A veszélyes tevékenység végzését engedélyező határozat kiadását követően, függetlenül attól, hogy történt-e változás az üzemben, a hatóság a felső, illetve az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemeknél legalább évente, illetve kétévente tart hatósági ellenőrzést, amelynek során a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a hatósági előírások betartását vizsgálják. Amennyiben a hatóság az ellenőrzés során műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságokat tár fel, kötelezi az üzemeltetőt azok megszüntetésére. A veszélyes ipari üzemben történt olyan változások esetén, amelyek a biztonsági jelentés vagy elemzés felülvizsgálatát, módosítását teszik szükségessé, az új engedély kiadását megelőzően a hatóság helyszíni szemle keretében vizsgálja a biztonsági jelentés vagy elemzés valóságtartalmát.
 
6.)    Felkészül-e a katasztrófavédelem a súlyos baleset bekövetkezésekor szükséges lakosságvédelmi feladatok végrehajtására? Hogyan történik a felkészülés?
 
A katasztrófavédelem területi szerve a polgármesterrel együttműködve a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem által veszélyeztetett település lakosságának mentése céljából külső védelmi tervet készít. A külső védelmi tervet a benne foglaltak megvalósíthatóságának ellenőrzése érdekében a polgármester a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv vezetőjével együtt rendszeresen gyakoroltatja. Évente kell lefolytatni olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely része, illetve 3 évente olyan gyakorlatot, amelyben valamennyi érintett szervezet részt vesz. A gyakorlat célja az ismeretek elmélyítése, a tervben megjelölt szervezetek közötti együttműködés gyakorlása.