Katasztrófavédelem története


 A katasztrófavédelmi törvény (1999)


A magyar Országgyûlés 1999 nyarán törvényt alkotott a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekrõl. Ezzel a hazai jogtörténelemben elõször született egységes, önálló jogszabály a civilizációs, illetve a természeti katasztrófák megelõzéséhez, továbbá az ilyen események bekövetkezésekor indokolt állami, kormányzati, önkormányzati tevékenységek szabályozására és összehangolására, a helyreállítás során az egyes szervezetek felelõsségének és teendõinek meghatározására.
A katasztrófavédelmi törvény -- az 1999. évi LXXIV. törvény -- a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló (1996. évi XXXI.), valamint a polgári védelemrõl szóló (1996. évi XXXVII.) törvények mellett, azok összefogása céljából jelent meg. A törvény (a IV. fejezet kivételével), valamint a végrehajtásáról rendelkezõ 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól szóló 48/1999.(XII.12.) BM rendelet, 2000. január elsején lépett hatályba. A katasztrófák elleni védekezés Magyarországon azóta új, a korábbinál összetettebb, de egyértelmûbb rendszerben valósul meg. 

A törvény a védekezésre való felkészülés érdekében és az irányítást tekintve rögzíti a kormány, a Miniszterelnöki Hivatal, a belügyminiszter, továbbá az érintett miniszterek és az országos hatáskörû szervek vezetõinek feladat- és hatáskörét. Elsõ ízben szabályozták törvényi szinten a kormány azon jogkörét, amely szerint katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja az ország egészét vagy annak egy részét. Garanciális jelentõségû az, hogy az általa rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedéseket csak veszélyhelyzetben alkalmazhatja, és 15 napon túl csak az Országgyûlés felhatalmazása alapján érvényesítheti. Ezzel egyidejûleg lehetnek olyan helyzetek, amikor nincs szükség veszélyhelyzet kihirdetésére. Ilyenkor a kormány térben és idõben is szûkebb kört érintve jogosult intézkedések bevezetésére. 

A törvény minden állampolgár számára kötelezõvé teszi a katasztrófavédelemben való közremûködést, így a polgár köteles jelezni a katasztrófát vagy annak veszélyét, köteles továbbá elõsegíteni a védekezést adatközléssel, személyes közremûködéssel, illetõleg eszközök és ingatlanok rendelkezésre bocsátásával. E kötelezettségek teljesítése csak a saját vagy mások életének, testi épségének, illetve egészségének közvetlen és súlyos veszélyeztetése esetén tagadható meg.
Hivatásos katasztrófavédelmi szervezet (2000)
A törvény alapján jött létre és kezdte meg mûködését 2000 január elsejével az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (BM OKF). Az új, belügyminiszteri irányítás alatt álló szervezet a magyar polgári védelem és az állami tûzoltóság szerveibõl integrálódott. A két szervezet összevonásával egy kisebb, de párhuzamosságoktól és áttételektõl mentes, átláthatóbb, eredményesebben és olcsóbban mûködõ szervezet alakult ki. Mindez a létszámban is jelentkezik: a Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság és háttérintézményei, valamint a megyei igazgatóságok részére összesen 1929 létszámhelyet biztosítottak. Az országos parancsnokságoknál 125, a háttérintézményeknél 261, a megyei (fõvárosi) igazgatóságoknál 39 státussal, azaz összesen 425 státussal csökkent az összevont szervezet létszámhelyeinek száma. 

A BM OKF-et fõigazgató vezeti, aki egyben irányítja a katasztrófavédelem területi szerveit, továbbá a jogszabályokban meghatározott keretek között felügyeletet gyakorol a hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok felett. Az alapító fõigazgató dr. Bakondi György (2000-2002) volt. A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság a funkciókat szem elõtt tartó elvek alapján szervezõdött, struktúrája hatósági, veszélyhelyzet-kezelési, gazdasági és hivatali szervezetre tagolódik.
Az új katasztrófavédelmi szervezet végrehajtja a jogelõdöktõl örökölt feladatokat a némi módosítással hatályban maradt korábbi jogszabályok: a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl, valamint a tûzoltóságról szóló, illetve a polgári védelem rendeltetését, teendõit összegzõ törvény alapján, továbbá ellátja a katasztrófavédelmi törvénybõl adódó új feladatokat. A BM OKF felelõssége, jelentõsége a katasztrófavédelem sokszínû rendszerében országos, szakmai koordinatív szerepkörében rejlik.
A katasztrófavédelmi szervezet mûködésének elsõ évében megkezdte a hatósági, szakhatósági és szakértõi tevékenység komplex rendszerének újraszabályozását. Elkészítette a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiát. Elkészült a regionális mûszaki mentõbázisok mûködési területével kapcsolatos jogszabály, a mûködésükhöz szükséges feltételek biztosításának terve. Elgondolások készültek a beavatkozó szervezetek alkalmazásának; a veszély-elhárítási tervezés és módszerek fejlesztésére.
A katasztrófavédelmi törvény megfelelõ keretet biztosított az év során bekövetkezett veszélyhelyzetek, katasztrófaveszélyek kezelésére, a védekezés szervezésére, ugyanakkor az események rámutattak a katasztrófavédelem rendszerének fejlesztési lehetõségeire. A több mint 50 ezer beavatkozás; a belvízkárok, a Tisza és a Szamos cianid szennyezõdése, a tavaszi árvízhelyzet, a jelentõs erdõtüzek kezelése; a helyreállítás és újjáépítés szervezése bizonyították a szervezet reagálóképességét. Az "éles" eseményeken túl a TISZA-2000 munkamûhely, a Trans-Carpathia gyakorlat levezetése jó lehetõséget biztosítottak a nemzetközi segítségnyújtási mûveletek elsajátítására. A Fõigazgatóság bázisán létrehozott Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság az ár- és belvizek következtében károsodott 1.254 középület és 32.320 lakó épület eredményes helyreállítását szervezte meg és felügyelte.
Az új szervezet gazdálkodási rendje kialakult, a költségvetési keretekkel törvényes gazdálkodás valósult meg. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet folytatta és kiszélesítette a jogelõd szervezetek megkezdett intenzív nemzetközi kapcsolatait, jelentõs szerepet töltött be az ENSZ, Európai Unió és a NATO különbözõ fórumain. 

Az 1999. évi LXXIV. törvény - az ország és a polgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján - mûködõképes rendszert hozott létre. Ennek a rendszernek meghatározó elemévé vált a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet.
 
Eredményes munka 2001-ben
A Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, a háttérintézmények, valamint a megyei igazgatóságok, illetve a területi szervek a 2001. évben eredményes, több területen kiemelkedõ munkát végeztek. 

Március elején minden eddiginél súlyosabb árvíz öntötte el a Felsõ-Tisza menti településeket. Víz alá került több mint 50 ezer hektár. Jelentõs katasztrófavédelmi erõk kapcsolódtak be a védekezésbe. A legnagyobb védekezõ erõ több mint 13.000 fõ volt, 800-900 technikai eszközzel. Az átmenetileg kitelepített települések száma 12, víz alá került 11. Az árvíz miatt otthonukat elhagyókat a befogadó településeken közösségi létesítményekben, illetve magánházaknál helyezték el, étkeztetésükrõl gondoskodtak. Az árvíz következtében 45 településen 3071 ingatlan sérült meg, ezek egyharmadát le is kellett bontani.

Az OKF-en és szerveinél kiemelt figyelem irányult az árvízbõl adódó konkrét ellátási, illetve koordinációs feladatokra. Ennek érdekében a Magyar Honvédségnél felesleges, de a katasztrófavédelemben még használható anyagokat az érintett megyék között elosztották, s ott felhasználták. Munkatársaink az árvíz levonulását követõen a helyszínen részt vettek a mentesítésben, fertõtlenítésben, a kárfelmérésben, valamint a helyreállítási munkák ellenõrzésében. Folyamatosan figyelemmel kísérték, hogy az ellátásra szoruló lakosság járandóságait biztosítsák.

Az árvízi védekezéshez ideiglenes jelleggel az alábbi eszközök kerültek letelepítésre, illetve átadásra: Nokia Rt Tetra rendszere Vásárosnaményba 40 készülékkel és egy mobil átjátszóval, Sofhic Rt Tetra Pol rendszere Szegedre 14 db készülék és 1 db mobil átjátszó,
Magyar Posta Tetra rendszere Szolnokra 100 db készülék és 1 db mobil átjátszóval, Westel Távközlési Rt. által üzemeltetett GSM Pro rendszerbe tartozó 25 db készüléket, mely a Westel kiépített hálózatán üzemelt.

Soron kívül biztosítottak az árvízzel érintett megyei igazgatóságok részére számítógépeket, faxokat és nyomtatókat. A kitelepített települések lakóit befogadó településekre (összesen 10 helyre) településenként 2 db nyilvános telefonfülkét helyeztek ki, hogy a hozzátartozókat tudják értesíteni a kitelepítettek.

A katasztrófavédelmi szervezet rendszeresített létszáma 35 státushellyel növekedett, az Európa Unióhoz való csatlakozással összefüggõ feladatok megvalósítása; a Radiológiai Adatcsere Központ kialakítása, a katasztrófavédelmi törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hatósági tevékenység végrehajtása (SEVESO-II.) és a szervezetbe integrálódott Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága munkájának biztosítása érdekében.

A hatósági, szakhatósági tevékenység törvényesen és szakszerûen zajlott. Az igazgatóságokon kellõ szakmai felkészültséggel és alapossággal végezték megelõzési tevékenységüket. 2001-ben 9.056 esetben mûködtek közre szakhatóságként, a kiadott szakvélemények száma 6.583, egyéb ügyek száma 3.516. A fõigazgatóság hatósági ügyeinek száma 1643 volt. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok javaslatára kiszabott tûzvédelmi bírságok összege meghaladta a 31 MFt-ot. A kiszabott szabálysértési bírságok száma 410 db, a helyszíni bírságok száma 830 db volt, melyek összesen 7.319.000,-Ft.-ot tettek ki. 

A hatósági területen kiemelt feladat volt a belvíz által veszélyeztetett területek felszíni vízelvezetésével kapcsolatos felmérés tapasztalatainak összegzése, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat elõkészítése. Az európai uniós csatlakozási folyamat során elkészült a kötelezõ érvényû szabványok visszavonásáról, illetve az azok helyett bevezetendõ tûzvédelmi és polgári védelmi mûszaki követelményekrõl szóló belügyminiszteri rendelet tervezete. Szakembereink részt vettek a veszélyes ipari üzemek tevékenységével kapcsolatos Mûszaki Biztonsági Fõfelügyelet szakhatósági eljárását szabályozó, gazdasági minisztériumi rendelet összeállításában. Az OKF részt vett az erdõk tûzvédelmérõl szóló belügyminiszteri rendelet és az egyes veszélyes árúkat szállító közúti jármûvek útvonalának kijelölésérõl szóló miniszteri rendelet elõkészítésében. Az Országos Tûzvédelmi Szabályzat módosítása tovább folytatódott. 

Az Országos Nukleáris Elhárítási Rendszer (ONER) koordinációja a Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkárság, a Nukleárisbaleset elhárítási Védekezési Munkabizottság, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság szakmai szervezeti egységeinek együttes tevékenységével valósult meg. A Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság félévente ülésezett. 

A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság átvette az Európai Unió illetékes igazgatóságától a beüzemelt RODOS rendszert, a kétéves próbaüzem számos hazai résztvevõ szervezet bevonásával kezdetét vette. A Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ telepítése is megkezdõdött.
Gazdasági területen a rendszeresen bekövetkezõ katasztrófák miatti rendkívüli kiadások még az észszerû és takarékos gazdálkodás mellett is nehezítették a költségvetési gazdálkodást. 
A köztisztviselõi állománynál változtak a besorolási fizetési fokozat szerinti szorzók, a felsõfokú végzettségûek illetménykiegészítésének mértéke. Bevezetésre került a vezetõi pótlék, az angol, német és francia nyelvbõl a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár. 2001. július 1-jétõl a hivatásos állomány az 1996. évi XLIII törvény módosításával új illetményrendszer szerint kapta illetményét. A törvényi módosítás érintette a beosztási illetményszorzókat, a nyelvtudási pótlék folyósításának szabályait, továbbá vezetõi pótlék bevezetését. A törvénymódosítás eredményeként a hivatásos állományban az illetményfejlesztés átlagos mértéke 32,0%, a köztisztviselõi állományban 31,0% volt. 

A Központi Javító Üzem (KJÜ) önállóan gazdálkodó szervezeti egység volt a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságon belül, mely 2001. augusztus 10.-ei dátummal részvénytársasággá (Heros Rt.) alakult. 
Tovább folytatódott a katasztrófavédelmi szervezetek speciális technikai eszközökkel történõ ellátása. Ennek keretén belül ez évben felállításra és felszerelésre került 3 mûszaki mentõbázis (Budapest, Szolnok, Veszprém).

Pályázatokon lehetett anyagi támogatást nyerni a tûzoltó egyesületek tûzoltógépjármûveinek felújítására, a tûzoltószertárak bõvítésére és felújítására, valamint a tûzoltó-egyesületek technikaieszköz-fejlesztésére. A pályázatok elbírálása megtörtént, a belügyminiszter jóváhagyta a támogatások összegét a következõ megosztásban:
- tûzoltógépjármûvek javítására, felújítására 33 egyesületnek 17.408 eFt
- tûzoltószertár bõvítésre, felújításra 26 egyesületnek 17.592 eFt
- tûzoltó-egyesületek technikai eszközfejlesztésére, 332 egyesületnek 90.190 eFt
- önkéntes tûzoltók képzésére 15.810 eFt
2001-ben számos pályázatot nyújtott be a fõigazgatóság:
- a Balatoni és Velence tavi viharjelzõ rendszer és a Tiszai Információs és Segélyhívó Rendszer rekonstrukciójára vonatkozó három pályázatot (nem nyertünk), 
- a Fejér megyei Területfejlesztési Tanácsnál a Velence tavi viharjelzõ rendszer kiépítésére (18 mFt-ot nyertünk, 2 év alatti felhasználásra),
- a MEH IKB részére 2 pályázat (az A pályázaton nyertünk 10 mFt-ot a kormányzati KIKERES rendszerhez, a meta-adatbázis illesztéseire).
A fõigazgatóság integrálódott a belügyminisztérium informatikai rendszerébe. A hálózatbõvítés / fejlesztés során közel 250 végpont jött létre, vagy illeszkedett rendszerbe. A szervezet folyamatos fejlõdésével és átszervezésekkel együtt a számítógépes hálózat is több lépcsõben bõvült.
A katasztrófavédelem 2002. évi munkájáról
A szervezet az elõzõ évi sikeres mûködés eredményeire alapozva tovább folytatta a katasztrófavédelmi feladatok megoldásának minõségi javítását célzó tevékenységét. Az év elején - a mûködési tapasztalatok elemzése alapján - szervezeti korrekcióra került sor. A fõigazgatóságon új szervezeti egységként létrejött a Helyreállítási és Újjáépítési Osztály, a Stratégiai, Értékelõ, Elemzõ Osztály, valamint az Egészségügyi és Pszichológiai Osztály. A SEVESO-II irányelvekbõl adódó feladatokat végzõ állomány a korábbi két szervezeti egységtõl áthelyezve egy helyen, a Megelõzési és Hatósági Fõosztály állományában folytatta tevékenységét. 

Az Európai Uniós csatlakozási folyamattal összefüggésben a SEVESO-II irányelv hazai bevezetése területén fogadtuk a veszélyes üzemektõl beérkezõ jelentéseket. A 215 üzemi bejelentésbõl 122 üzemet soroltak az irányelv hatálya alá. Ezen üzemek megkezdték a biztonsági dokumentációk benyújtását, melyek elbírálása megkezdõdött. 
Folytatódott az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat kidolgozása. Megvizsgáltuk a katasztrófavédelmi jogszabályok hatályosulását, az OKF kidolgozta a katasztrófavédelmi törvény, valamint a végrehajtási rendeleteire vonatkozó módosítási javaslatokat. Tovább folytatódott a lakosságfelkészítés területén a minõségi és mennyiségi fejlesztés. A polgármesterek felkészítése mellett további elõrelépés történt az oktatásban, a tanulók és hallgatók veszélyhelyzeti felkészítését illetõen. Sikeresen fejezõdött be az önkéntes lakosságfelkészítõ rendszer, valamint az önkormányzati intézmények prevenciós programjának megalapozása. 

Kiemelt feladatot jelentett az év során bekövetkezett veszély- és katasztrófahelyzetek kezelése. A 2002. augusztus 09-én történt felhõszakadás Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékben 48 települést érintett, a Dunán és mellékfolyóin kialakult árhullám hét megyében és a fõvárosban jelentett védekezési, elhárítási munkálatokat. Utóbbi esemény kapcsán a legnagyobb védekezõ erõ több mint 26.000 fõ volt, 1315 technikai eszközzel. Az átmenetileg kitelepített személyek létszáma 2010 fõ volt. 

A mûködési területtel rendelkezõ tûzoltóságok vonulásainak tartalmi és mennyiségi elemeit vizsgálva megállapítható, hogy számuk a 2001. évi kedvezõ csökkenést követõen 2002-ben jelentõsen növekedett, mintegy 25 %-kal több, összesen 55.826 eset volt. A tûzeseti vonulások növekedése 24 %-os. Az emelkedõ tendencia a szabadban keletkezett tüzek számának emelkedésébõl adódott, mely az összes vonulás 39 %-át jelentette. A mûszaki mentés területén a növekedés 37 %-os, amelyet a közúti balesetek számának emelkedése, valamint a rendkívüli idõjárási körülmények és az árvízveszély kapcsán történt közremûködés okozott. 16 %-kal növekedett a tûzesetek és a mûszaki mentés során megsérült és elhalálozott személyek száma. Összesen 4.343 sérült és 797 halott személy kimentésénél, mentésénél mûködtek közre a tûzoltóságok. Tovább növekedett a vaklármák és a téves jelzések száma is, amely az elõzõ évnél 10 %-al volt több, összesen 7.208 eset.

Csökkent a veszélyhelyzeti felderítõ csoportok riasztása és alkalmazása, összesen 195 esetre. A dunai árhullám levonulása miatt 103-ról 160 esetre és helyszínre növekedett a katasztrófahelyzetek megelõzésére irányuló beavatkozások száma. Az év során bekövetkezett veszélyhelyzetek és katasztrófahelyzetek felszámolására a tûzoltóság részérõl 393 szervezet, a katasztrófavédelem és a polgári védelmi szervezetek körébõl 6.060 fõ vett részt 4.110 technikai eszköz igénybevételével. Tervezett gyakorlatokon 540 fõ vett részt a tûzoltóság és a polgári védelmi szervezetek körébõl. A rendszerben lévõ regionális mûszaki mentõ bázisok vonulás-száma 98 volt, melybõl 76 esetben a nagyteljesítményû daru alkalmazására volt igény, illetve szükség.

Befejezõdött Paks 30 km-es körzetében az új riasztórendszer kiépítése, amely modern, nagy megbízhatóságú riasztó és tájékoztató eszközökbõl áll, 73 településen 227 eszközzel. Jelentõs informatikai fejlesztésekre került sor, amelyen belül kiemelkedõ a Katasztrófavédelmi Országos Információs Rendszer, mely az év második felében a megvalósítás stádiumába jutott.

A szervezet kezdeményezõ volt a két és többoldalú nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. Öt ország esetében elõrelépés történt a kétoldalú katasztrófasegély-nyújtási egyezmény elõkészítése területén, zökkenõmentes volt az együttmûködés a szomszédos országokkal. A NATO tagságból eredõ feladatokra kiemelt figyelmet fordítottunk, amelyet a bizottsági üléseken, munkamûhelyeken és gyakorlatokon történõ aktív részvétel jellemzett. 

Az Európai Unióval folytatott együttmûködés keretében kiemelendõ a Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmushoz történõ csatlakozással összefüggõ tevékenység, amely a következõ évektõl bõvülõ feladatot, lehetõséget fog jelenteni a szervezet számára.
Tovább bõvültek a hazai együttmûködési kapcsolataink. A fõigazgatóság 17 szervezettel kötött együttmûködési megállapodást az év során. Az aláírt megállapodások száma összesen 69.

Jelentõs feladat volt a helyreállítási és újjáépítési tevékenységek körében a rendkívüli idõjárási körülmények következtében kialakult helyzet, mely 349 személyi, illetve önkormányzati tulajdonú építményben okozott károkat. A Dunán kialakult árhullám hét megyében és a fõváros területén összesen 718 ingatlanban okozott károkat. Új feladatként jelent meg az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek további kártalanítási feladatainak koordinálása.

A költségvetési gazdálkodásban az év során szigorító intézkedések bevezetése vált szükségessé, amelyek a kötelezettségvállalások minimalizálása eredményeként 130 MFt megtakarítást eredményeztek. Feladat volt a területi igazgatóságok - önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkezõ - gazdálkodási státuszával kapcsolatos szakmai elõkészítõ tevékenység végrehajtása.

Jelentõs figyelmet fordítottunk a belsõ és felügyeleti ellenõrzésekre. Átfogó ellenõrzésre 5 igazgatóságon került sor, célellenõrzésre 70 esetben, témavizsgálatra 6 esetben, felügyeleti ellenõrzésre 22 esetben került sor. Összességében a fõigazgatóság 217 ellenõrzést, az igazgatóságok 3.023 ellenõrzést hajtottak végre 2002-ben.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet kiemelten kezelte a tevékenységek minõségének fontosságát is, ezért célul tûzte ki a minõségirányítási rendszer bevezetését, az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tanúsító testülettel történõ elfogadtatását. E feladatot végrehajtottuk, megtörtént az auditálás, amely garantálja a társadalmilag elvárható biztonságot, megbízhatóságot a szakma valamennyi területén