Katasztrófavédelmi hozzájárulás - GYIK


 
 
1.)   Fogalom-meghatározások 
Tárolás
Tárolásnak minősül az a tevékenység, amikor veszélyes áru a telephelyen raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából van jelen.
Nem tartozik ide az a veszélyes áru, amely gyártási vagy feldolgozási tevékenységhez alapanyagként vagy segédanyagként van jelen, és ilyen formában továbbértékesítésre nem kerül.
Gyártás
Gyártásának minősül az a tevékenység, amikor valamely termék-előállítási folyamat végterméke vagy mellékterméke a veszélyes áru, és az így előállított terméket értékesítik. Ha az előállított veszélyes árut értékesítés nélkül, ugyanazon gazdálkodó a keletkezés helyén feldolgozza, akkor a feldolgozási tevékenységre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Feldolgozás
Feldolgozásának minősül az a tevékenység, amikor valamely termék előállításához vagy szolgáltatás végzéséhez alapanyagként, segédanyagként veszélyes árut használnak, de a késztermék nem veszélyes áru.
Nem tartozik a feldolgozás fogalmába:
  • telephelyen belüli szállításhoz (pl. targonca) használt motorhajtóanyag (gázolaj, PB-gáz)
  • technológiához nem kapcsolódó fűtőberendezések üzemeltetéséhez használt PB-gáz (pl. irodahelyiségek fűtése)
  • nem szolgáltatás jellegű karbantartáshoz – ide értve a létesítmény üzemeltetését is – felhasznált veszélyes áru (pl. festék, felületkezelő-felülettisztító anyag, acetilén (disszugáz), maratóanyag, fertőtlenítőszer)
  • analitikai, folyamatirányítási műszerekhez, berendezésekhez felhasznált gázok (pl. vivőgáz)
Kiskereskedelmi tevékenység
Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről)
Nagykereskedelmi tevékenység
Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárlói tevékenységet is. (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről)
Gazdálkodó szervezet
Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. (1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c.) pont)
 
Mezőgazdasági őstermelő
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontja értelmében („az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély”) a mezőgazdasági őstermelő nem gazdálkodó szervezet.
 
 
1.)   Kik a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek?
 
A Kat. 79. § szerint két jogcím alapján kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az alábbiak szerint:
a)      Kat. IV. szerinti üzemeltetők (alsó- felső küszöbértékű üzemek és küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői),
b)      az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek.
Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie:
a) az állami és önkormányzati szervnek,
b)   a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak,
c)   a gazdálkodó szervezetnek,ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik,
d)   az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladta meg,
e) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak.
 
2.)   Ha egy vállalkozás a Kat. szerinti üzemeltetőnek minősül és veszélyes áruk tárolását/gyártását/feldolgozását is végzi, mindkét jogcímen kell-e hozzájárulást fizetnie?
 
Nem, csak egy jogcímen kell fizetnie, ugyanis a Kat. 79. § (1) bekezdése egyértelműen elhatárolja a két fizetési jogcímet („az a) pontba nem sorolható…”)
Ha a vállalkozás üzemeltetőnek minősül (Kat. 79. § (1) a) pont), akkor nem kell tovább vizsgálni a tevékenységét a veszélyes árukkal kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában.
 
3.)   Kell-e hozzájárulást fizetni az élelmiszergyártással/italgyártással foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek? Kapnak-e felmentést a Kat. 79. § (2) c) pontja alapján, hiszen tevékenységük lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik?
 
Igen, kell hozzájárulást fizetni az élelmiszergyártással/italgyártással foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek is, mivel a jogszabály a felmentési eseteket tételesen felsorolja.
Az élelmiszergyártással/italgyártással foglalkozó gazdálkodó szervezetek nem kapnak felmentést a Kat. 79. § (2) c) pontja alapján, mivel tevékenységük nem közvetlenül lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, illetve nem lakossági kiskereskedelmi forgalmazást, értékesítést végeznek.
 
4.)   Kell-e hozzájárulást fizetni a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztést végző termelőknek?
 
Az üzletszerűen végzett mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari tevékenységek nem mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól, csak a törvény 79. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.
Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek azok, akik a Kat. szerint üzemeltetőnek, vagy gazdálkodó szervezetnek minősülnek. Ha a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztést végző termelő mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor hozzájárulás fizetésére nem kötelezett, tekintettel arra, hogy nem minősül gazdálkodó szervezetnek.
 
5.)   Kell-e hozzájárulást fizetni a hűtőházaknak/vágóhidaknak, illetve olyan élelmiszeripari üzemeknek, ahol ammóniás hűtőkört alkalmaznak? Ha igen, mi alapján kell meghatározni a hozzájárulás mértékét?
 
Amennyiben a telephelyen legalább 1000 kg ammónia van jelen, a Kat. szerint üzemeltetőnek minősül, így a Kat. 79. § (1) a) pontja alapján hozzájárulás fizetésére kötelezett.
A kérdésben megfogalmazott konkrét esetben a veszélyes tevékenység a hűtőház/hűtőkör üzemeltetése, ebből következően a veszélyes tevékenységgel (hűtéssel) összefüggésben keletkezett árbevétel a hozzájárulás alapja. Ezek alapján figyelembe veendő minden olyan termék/szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel, amely összefüggésbe hozható a hűtéssel.
 
6.)   Mi alapján kell meghatározni azon hűtőházak katasztrófavédelmi hozzájárulását, amelyek nem ammóniás hűtőkört alkalmaznak, illetve nem minősülnek a Kat. szerint üzemeltetőnek?
 
Ha a hűtőházat üzemeltető vállalkozás nem minősül a Kat. szerint üzemeltetőnek, akkor a katasztrófavédelmi hozzájárulás szempontjából az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árukkal kapcsolatos tárolási, gyártási, feldolgozási tevékenységet kell figyelembe venni.
 
7.)   Kell-e hozzájárulást fizetni a benzinkutaknak?
 
Ha a benzinkutat üzemeltető vállalkozás nem minősül a Kat. szerint üzemeltetőnek, akkor figyelembe vehető a Kat. 79. § (2) c) pont szerinti felmentés. Ennek feltétele, hogy az üzemanyag, illetve esetlegesen a PB-palack forgalmazása lakossági kiskereskedelmi tevékenységként történjen, függetlenül attól, hogy a benzinkúton nemcsak magánszemélyek részére történik értékesítés, hanem gazdálkodó szervezetek is vásárolnak. Üzemanyag, tüzelőanyag nagykereskedelmet (TEÁOR 4671) (is) végző gazdálkodó szervezetek nem mentesülnek a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.
 
8.)   Kell-e hozzájárulást fizetni az üzemeltetőnek vagy a gazdálkodó szervezetnek a „beragadt”, felhalmozott, túlkészletezett veszélyes anyagok továbbértékesítéséből származó bevétel után?
 
Igen, mivel a továbbértékesítésből származó árbevétel összefüggésben van a veszélyes tevékenységgel (veszélyes anyagok tárolása). A jogszabály nem tesz különbséget aszerint, hogy a veszélyes anyagot eleve értékesítés céljából szerezték be, vagy a termelésben fel nem használt, felhalmozott készletet értékesítik. A fizetendő hozzájárulás meghatározásánál az értékesítésből származó teljes árbevétel figyelembe veendő, abból nem vonható le az eladott áruk beszerzési értéke.
 
9.)   Ha egy üzemben veszélyes anyagok felhasználásával nem veszélyes anyagot/terméket állítanak elő, akkor az eladásból származó bevételből levonható-e a veszélyes alapanyagok, segédanyagok beszerzési értéke, hiszen azok után a gyártónak szintén befizetés
 
Nincs jelentősége annak, hogy a gyártó már egyszer megfizette a hozzájárulást, mivel a hozzájárulás fizetése attól függ, hogy a veszélyes áru/veszélyes anyag jelen van-e, illetve végeznek-e veszélyes tevékenységet, ezért az eladásból származó árbevétel összegéből nem lehet levonni a veszélyes alapanyagok árát.
 
10.) Ha egy vállalkozásnak több telephelye is van, és nem mindegyik tartozik a Kat. hatálya alá, akkor hogyan kell figyelembe venni őket? Csak a Kat. hatálya alá tartozó telephelyek után kell fizetni?
 
A katasztrófavédelmi hozzájárulás tekintetében nem különböztetünk meg telephelyeket, hiszen azok egy vállalkozás részei. Sok esetben a vállalkozás nem tudja egyértelműen azonosítani, hogy az árbevétel melyik telephely tevékenysége folytán keletkezik, mivel előfordulhat, hogy értékesítést, számlázást csak egy telephely (pl. központ, vagy raktár) végez. Ebben az esetben célszerűbb az indirekt megközelítést alkalmazni. A teljes árbevételből levonható az a rész, amely nyilvánvalóan nincs összefüggésben a veszélyes tevékenységgel, de ezeket megfelelő módon igazolni kell.
 
11.)  Az éves nettó árbevétel tartalmazza az előző években előállított, de később értékesített termékből származó árbevételt is. Ezek figyelmen kívül hagyhatók a hozzájárulás megállapítása során?
 
A hozzájárulás fizetése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az értékesített terméket mikor szerezték be, vagy mikor gyártották, ezért nem lehet levonni a hozzájárulás összegéből az előző évben előállított, de később értékesített termékekből származó árbevételt.
 
12.) Ha egy üzemeltető olyan raktározási tevékenységet végez, ahol veszélyes anyagok és nem veszélyes anyagok is előfordulnak, akkor a nem veszélyes anyagok értékesítéséből származó árbevételét figyelmen kívül hagyhatja-e?
 
Amennyiben a nyilvántartási rendszere és könyvelése alkalmas arra, hogy ezeket külön kezelje – és ezt hitelt érdemlően bizonyítani tudja – akkor a nem veszélyes anyagok után realizált bevételét figyelmen kívül hagyhatja.
 
13.) Milyen számítási módszer alkalmazható, ha az üzemeltető nem tudja pontosan meghatározni a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett árbevételét? Alkalmazhat indirekt megközelítést is?
 
Amennyiben az üzemeltető nem tudja a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett árbevételét meghatározni és bizonyítani, akkor a teljes, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett árbevétele után kell fizetnie.
 
A hozzájárulás alapját képező árbevétel csökkenthető az indirekt módszer alkalmazásával. Ekkor a teljes árbevételből levonja azokat, amelyek nyilvánvalóan nincsenek összefüggésben a veszélyes tevékenységgel, de ezeket megfelelő módon igazolni kell.
 
Ilyen lehet például: pénzügyi tevékenységből származó bevétel; képzésből, oktatásból származó bevétel; veszélyes tevékenységgel összefüggésbe nem hozható egyéb szolgáltatás bevétele (pl. ingatlan bérbeadás, fuvarozás).
 
14.) Ha az üzemeltetőnek, illetve gazdálkodó szervezetnek a jogszabályban foglalt számítási módszer alkalmazása aránytalan többletköltséggel járna (pl. nyilvántartási rendszer fejlesztése, adminisztrációs idő- és költségnövekedés, szakértő igénybevétele)
 
A Kat. 79. § (8) bekezdése nem szankciót jelent, hanem a szabályozás itt lehetőséget biztosít az üzemeltetőnek, illetve a gazdálkodó szervezetnek − amennyiben részére a (3)-(6) bekezdésben foglalt módszer alapján végzett számítás aránytalan többletköltséggel járna −, hogy a teljes éves árbevétele alapján fizesse meg a hozzájárulást. Ez esetben a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%‑a.
 
15.) A tárolás után mely esetekben kötelező katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?
 
A tárolás csak abban az esetben hozzájárulásfizetés-köteles tevékenység, ha
  • a veszélyes árut értékesítik [Tv. 79. § (4) a)];
  • bértárolásról van szó, vagyis a tárolt veszélyes áru minden egyéb kezelés, kiszerelés nélkül, a beérkezés állapotában hagyja el a tárolóhelyet, és a gazdálkodó szervezet árbevétele a tárolási szolgáltatásból származik [Kat. 79. § (4) b)].
A feldolgozásra, vagy gyártáshoz alapanyagként, segédanyagként jelenlévő veszélyes áruból a gazdálkodó szervezetnek – tárolásból eredő – árbevétele nem realizálódik, hiszen az beépül a gyártott termékbe, illetve feldolgozásra kerül. Ezen esetekben a hozzájárulás mértéke a feldolgozás, illetve gyártás alapján számítandó.
 
16.) Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem biztonsági jelentése/elemzése, a SKET, vagy egyéb, a hatóság által elfogadott dokumentáció által bizonyított, hogy
 
Katasztrófavédelmi hozzájárulást nem az alapján fizet az üzemeltető, hogy mit és milyen mértékben veszélyeztet. A fizetési kötelezettség alapja az, hogy az üzemeltető vagy gazdálkodó szervezet telephelyén veszélyes anyag vagy a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áru van jelen.
 
17.) Melyik évben kell először hozzájárulást fizetni?
 
A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése először 2012. évben esedékes.
 
18.)  A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében mikorra várható a formanyomtatvány közzététele?
 
A bejelentőlap megtalálható az alábbi címen Word dokumentum és PDF dokumentum formátumban:
 
 
19.) A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti iratok fajtájára vonatkozóan van-e valamilyen speciális elvárás, vagy bármilyen okmány elfogadható, amely hitelt érdemlően és ellenőrizhetően igazolja a hozzájárulás kiszámításának módját?
 
Nincs speciális elvárás az iratokra vonatkozóan, bármilyen okmány elfogadható, amivel a kötelezett igazolja a számítások megalapozottságát. A hatóság részére be kell mutatni az alkalmazott számítási módszert, a kiindulási adatokat és a számítás menetét.
 
20.) A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a hatóság tárgyév október 31-ig dönt az előleg befizetését követően fennmaradó összegről, melyet december 31-ig kell megfizetni. Megelőzi/megelőzheti-e a hatósági döntést hatósági ellenőrzés (pl. helyszíni ellenőrzés, a számítási módszer okmányainak ellenőrzése)?
 
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírja, hogy a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, és ehhez szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt, ami lehet a többi között iratbekérés, felhívás nyilatkozattételre, tanúmeghallgatás, helyszíni szemle, szakértő igénybevétele.
 
21.) A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti befizetés esetén az adószám feltüntetése megfelelő-e a gazdálkodó azonosításra?
 
Igen, elegendő a közlemény rovatban feltüntetni a gazdálkodó adószámát, azonban a könnyebb azonosítás, illetve az esetleges elírások felderítése érdekében célszerű a kötelezett nevét is feltüntetni.
 
22.) A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő szabálytalanságok esetén katasztrófavédelmi bírság szabható ki. Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás jogintézményét a törvény VII. fejezete tartalmazza, alkalmazható-e szankcióként a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos valamilyen kötelezettség megszegése esetén (pl. a bejelentési kötelezettség március 31-i határidejének elmulasztása, vagy a június 30-ig beadott nyilatkozat ellenőrzése során kiderül, hogy az téves adatokat tartalmazott) a katasztrófavédelmi bírság?
 
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. mellékletében található táblázat tételesen felsorolja azokat a szabálytalanságokat, melyek katasztrófavédelmi bírsággal szankcionálhatók. Ezek között nem szerepel a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bírságtétel, így a fent említett esetek e módon nem szankcionálhatók.
Amennyiben a kötelezett a bejelentést elmulasztja, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
Ha a kötelezett nyilatkozata a hatóság megtévesztésére irányul, a rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja. Ezen túlmenően – tekintve, hogy a hozzájárulás mértékét a kötelezett hitelt érdemlően nem bizonyította – a befizetendő összeget a hatóság a teljes tevékenységből származó bevétel alapján állapítja meg. A hozzájárulás megállapítása érdekében a hatóság az állami adóhatóságtól jogosult adatszolgáltatást kérni, a hozzájárulás meg nem fizetés esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
 
23.) A 20/1979. (IX.18.) KPM rendelet (ADR jogszabály) tartalmaz pl. szállítás jellegéből adódó mentességeket, amikor az ADR előírásait nem kell alkalmazni. Keletkezhet-e katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége a 2011. évi CXXVIII. tv. 79. § (1) bek. b) pontja alapján olyan veszélyes áruval kapcsolatban, amelyre egyébként – valamilyen mentességi jogcím alapján – az ADR előírásait nem kellene alkalmazni?
 
A katasztrófavédelmi hozzájárulás szempontjából az ADR jogszabály csak a veszélyes áruk beazonosítására szolgál, az ADR-ben foglalt mentességek nem relevánsak, tehát függetlenül az ADR-ben foglalt mentességektől, a veszélyes áru tárolása, gyártása, feldolgozása után a katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége keletkezik.
 
24.) Az interneten találtunk egy, a Belügyminisztérium által 2011 decemberében kiadott \"állásfoglalást\" az élelmiszergyártókra vonatkozóan a katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettségével kapcsolatban. A levélben szereplő álláspontot tekinthetjük-e általánosságban alkalmazandó szakmai iránymutatásnak?
 
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 60/1992. (XI. 17) AB. Határozata értelmében a központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó állásfoglalásokhoz joghatás nem fűződik, ezért az átirat kizárólag munkaanyagnak tekinthető és azt a hatósági tevékenységben figyelembe venni nem lehet.