Közérdekű információk 2


2012. január 01.-től hatályba lépett a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet.
2012. március 31-ig a Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezett üzemeknek, gazdálkodó szervezeteknek meg kell tenniük a bejelentést a Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetéséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére.
A Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetéséről szóló bejelentést 2012. január 01.-től hatályos, a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adattartalommal kell megtenni. Katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentés tartalmi követelményei:
1. Kötelezett megnevezése
2. Kötelezett székhelye
3. Kötelezett azonosítója
a) Cégjegyzékszám
b) Egyéni vállalkozói igazolvány szám
c) Adószám
d) Egyéb azonosító megnevezése, száma
4. Vezető tisztségviselő(k) neve, beosztása
5. Elérhetőségek
a) Kapcsolattartó neve, elérhetősége
b) Levelezési cím (ha a székhely címétől eltérő)
c) Elektronikus levélcím
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79.§ (1) bekezdése alapján Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni:
·        az e törvény szerinti üzemeltetők,
·        az előző pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3.§ 23. pontja alapján üzemeltető: „bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működésére.”
Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).
A fentiek alapján tehát Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni:
·        a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1.§ 1. és 2. pontja szerinti alsó és felső küszöbértékű üzemek, létesítmények,
·        a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3.§ 14. pontja szerinti küszöbérték alatti üzemek,
·        a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79.§ (1) bekezdés a) pontjába nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek,
·        azon üzemek, létesítmények, amelyek alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorolnak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működésére.
Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem:ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri, vagy meghaladja, de nem éri el a felsőn küszöbértéket.
Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem:ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri, vagy meghaladja.
Küszöbérték alatti üzem:egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.
Kiemelten kezelendő létesítmények:
·        a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt;
·        a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes, hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe;
·        azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79.§ (2) bekezdése szerint nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie:
·        az állami és önkormányzati szervnek,
·        a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak,
·        a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik,
·        az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg,
·        az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak.