Somogy megye veszélyeztetettsége


Somogy megye, az ország nagyobb területű megyéi közé tartozik, területe 6064,6 négyzetkilométer, az ország területének 6,5%-át teszi ki. Területi nagyságát tekintve az ország 19 megyéje közül az ötödik helyet foglalja el. Hazánk délnyugati részén fekszik.

Az egyes veszély-, illetve katasztrófahelyzetek hatékony megelőzése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében felmértük a települések valós kockázaton alapuló tényleges veszélyeztetettségét, s azokat osztályokba soroltuk.

 

Veszélyeztetett települések száma

I. osztály

II. osztály

III. osztály

Árvíz

-

3

24

Belvíz

-

40

180

Rendkívüli időjárás

246

Földtani veszélyforrások

-

30

56

Felső küszöbértékű üzemek

1

-

-

Alsó küszöbértékű üzemek

-

2

-

Küszöbérték alatti üzemek

-

3

4

Veszélyes áruk szállítása

-

30

42

Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok

-

13

43

Humánjárvány, járványveszély, állatjárvány

246

Légszennyezettség

-

-

1

Nukleáris veszélyeztetettség

-

-

-

 

 

Árvíz:

Előfordulása: elsődlegesen Barcs, Csurgó, Fonyód és Kaposvár térségében.

Somogyban a tiszaival összemérhető tartósságú és magasságú árhullám csak rendkívüli, katasztrófahelyzetben alakulhat ki, a kb. 35 ezer km2 vízgyűjtő területű folyó, az Alpokban eredő Dráva völgyében. A települések közül a Tótújfalutól nyugatra fekvő falvak, városok a nyílt ártér szélén, a korábban tapasztalt árvízi elöntések határvonalán túl, illetve a tapasztalt árvízi szinteken felüli magaspart területeken helyezkednek el. Elméletileg e települések mélyebben fekvő részeit is érheti katasztrófahelyzetben árvízi veszélyeztetés a Dráva felől.

Somogy megye délkeleti szegletében Tótújfalu, Lakócsa, Szentborbás, Potony települések a Dráva folyó árvízi fővédvonallal védett, ún. mentesített árterén helyezkednek el.

Belvíz:

Belvízi veszélyeztetettségre a Katasztrófavédelmi Kirendeltségek illetékességi területét alapul véve az alábbi települések vonatkozásában lehet számolni:

Barcs Katasztrófavédelmi  Kirendeltség területén

Babócsa, Bélavár, Beleg, Berzence, Bolhó, Csokonyavisonta, Drávagárdony, Drávatamási, Gyékényes, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Somogyszob, Vízvár, Zákány, Kastélyosdombó, Lakócsa, Potony, Tótújfalu, Szentborbás.

Kaposvár Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén

Bárdudvarnok, Cserénfa, Igal, Kadarkút, Kaposmérő, Kaposgyarmat, Kaposvár, Kaposszerdahely, Kaposújlak, Kazsok, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Jákó, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Orci, Osztopán, Patalon, Patca, Sántos, Szenna, Kaposkeresztúr, Simonfa, Szentgáloskér, Szilvásszentmárton, Zselickisfalud, Szentbalázs, Visnye, Hedrehely, Zimány, Baté, Mosdós, Felsőmocsolád, Ecseny, Gölle, Büssü, Csombárd.

Marcali Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén

A kirendeltség területén 28 önkormányzat belvíz-veszélyeztetettségével kell számolnunk. Balatonlelle-felső, Balatonboglár-Szőlősgyőrök útszakasz keleti nyomvonalán, Somogytúr településen, Balatonkeresztúr-Fonyód közötti 14 km-es autópálya szakaszán, Marcali-Boronka település részen a csapadékelvezető rendszer környezetében. A nagyobb esőzések során a talajvízzel erősen telítetté válik. Balatonbogláron a település nyugati partszakaszán fekvő Radnóti utca északi Balaton-part felőli ingatlanjainál fordulhat elő foltszerűen belvíz. Balatonfenyves közvetlen parti sávjában, Balatonfenyves-alsó településrészen a Balaton relatív magas vízszintje miatt számolunk veszélyeztetettséggel.   

Siófok Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén   

Belvízi öblözetek kialakulására Szántód, Zamárdi, Balatonöszöd településeken számolunk elsősorban. A Balaton parti települések alacsonyan fekvő részeinek belvízi helyzete nagyban függ a Balaton vízszintjétől. A védekezési munkálatokat megnehezíti a befogadó vízfolyások, illetve a Balaton telítettsége.   

Kritikus települések Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonszabadi, Kötcse, Ságvár, Siójut, Szólád, Bábonymegyer, Törökkoppány. Kereki településen nem lakott területen kívül alakulhat ki belvíz veszélyeztetettség.  A 120 hektárnyi területen kialakulhat belvíz a térségben húzódó 70-es főutat, a déli vasutat, valamint a térségben lévő üdülő övezetet veszélyezteti.

Az ár - belvíz elsődleges veszélyei:

  • az elárasztott területeken élő népesség és a talajszinten vagy az alatt élő élőlények életének közvetlen veszélyeztetése;
  • az elárasztott területeken lévő építményekben, a bennük található kulturális értékekben, termelőeszközökben, készletekben, ingó vagyontárgyakban különféle mértékű károk keletkezhetnek;
  • az elárasztott területeken lévő közlekedési infrastruktúra ideiglenes kiesése, részleges, vagy teljes tönkremenetele;
  •  az elárasztott területekről származó veszélyes anyagok, állati tetemek ár-és hullámtérbe kerülve szennyezik a felszínt, a felszín alatti vizeket, a környezetet, 
  • közvetlen veszélynek kitett energia- és termékvezetékek, közmű- és kommunikációs hálózatotok kiesése az ellátási rendszerből;
  • ásott és fúrt kutak vize, az ár- illetve belvízzel elöntött területeken szennyeződnek, megbetegedést, járványt okozhatnak.

Az ár - belvíz másodlagos veszélyei:

  • az árhullám levonulása után az elárasztott területeken, a szennyeződött talajon az elszaporodott fertőző kórokozók miatti járványveszély;
  • a kártevő, rovarok és rágcsálók fertőzést közvetítő hatása;
  • a sérült közművek miatti ellátási problémák;
  • tartós áradás, vagy árvízi jelenségek (buzgár, szivárgás, fakadó vizek) miatti védműkárosodás, a meghaladó vízszint esetén lakott területek elárasztása;
  • jelentős károk az állami, önkormányzati, a magán, és gazdálkodási társaságok tulajdonában.

Rendkívüli időjárási viszonyok:

A globális éghajlatváltozás hatásai hazánkban így megyénkben is leginkább melegebb nyár, csökkenő csapadék, gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok (hőhullámok, heves esőzések, aszály) formájában prognosztizálhatók. 

Az MTA három éves kutatásainak megállapításai alapján a globális klímaváltozás eredményeként hazánkban is további felmelegedés várható, ezen belül is a nyári hőmérséklet kiemelkedő növekedésére valamint a csapadék csökkenésére lehet számítani. Ugyanakkor gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, mint aszály, hírtelen lezúduló nagy intenzitású csapadék, fagyhullámok. A szélsőségessé váló csapadékeloszlás árvíz, belvíz, helyi elöntések, sárlavinák, valamint az aszály növekvő veszélyét rejti magában. A szélsőséges időjárási jelenségek révén gyakoribbá válhatnak az olyan természeti károk, mint az erdőtüzek, fagykár, szélvihar.

Leginkább jellemzők megyénkben a nyári kánikula és a téli rendkívüli időjárási viszonyok, a heves esőzések és a szélviharok.

Az élet és a vagyonvédelem biztosítása érdekében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) figyelmeztető rendszert működtet, melynek célja, hogy hiteles figyelmeztetési és riasztási információt biztosítson különböző időjárási elemekre vonatkozóan az operatív munkaszervek részére.

Hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék:

Hóviharok, intenzív havazások, ónos eső:

Hóviharral, intenzív havazással összefüggő veszélyhelyzetre a november 1.- április 5. között kell számolni. A legkorábbi hóvihar, ami a közúti és vasúti közlekedés megbénulását okozta november 5-én (1995), a legkésőbbi március 27-én (1962) lépett fel. Legutóbbi jelentős fennakadásokat okozó rendkívüli téli időjárás: 2013. március 14-17 között és március 25-26-án volt.

A hóakadályok kialakulásához porhó esetén már 40-45 km/órás szél is elegendő. 10 cm porhóból 1 m-es akadályok keletkezhetnek, de a veszélyhelyzetet eredményező, „igazi” hóviharok felléptekor legalább 25-30 cm. hó esik. Megfigyelések alapján az ilyen hóvihar 1,5-3 napig tart. A folyamatosan újraalakuló hóakadályokat csak az úthálózat folyamatos tisztításával lehet megszüntetni. Az éghajlati statisztikák szerint novemberben 20, decemberben 9, januárban 6, februárban 4, márciusban 9 évente számíthatunk a közlekedést megbénító hóviharra.

Kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén számolni kell azzal, hogy a jelentős mennyiségű ónos eső nemcsak a közúti közlekedésben, hanem az elektromos légkábel rendszerekben is károkat okozhat, illetve települések energiaellátását is veszélyeztetheti.

A megye szinte teljes területe ki van téve téli időjárási anomáliáknak, a domborzati viszonyai miatt, mivel hófúvásos és zsáktelepülésekkel övezett terület. A hirtelen leesett hó a közlekedésben és különösen az M-7-es 61-es, 66-os, 67-es 68-as, 76-os főközlekedési utakon, illetve bekötő utakon a közlekedésben, kereskedelemi ellátásban szokott gondot okozni.

Felhőszakadás, viharos erejű szelek:

Felhőszakadás, viharos erejű szelek elsősorban a nyári hónapokban lépnek fel. Kártételük általában szűk területre korlátozódik. Viszonylag rövid, általában 1 óránál rövidebb időtartamúak.

A felhőszakadás legtöbbször 10-20 km2-es területre szorítkozik, a közvetlen környezete teljesen száraz maradhat. Elsősorban májustól júliusig gyakori, úgy, hogy több napon át ugyanott újra és újra kialakul. Amennyiben a csapadék mennyisége nagymértékben meghaladja az átlagos mértéket, vagy ha nagyon rövid idő alatt hull, akkor sem a felszíni elvezető árkok elvezetni, sem a talaj elszikkasztani nem tudja és nincs kellő idő a párolgáshoz sem. A megrekedt vizek eláraszthatják a lakóterületeket, házakat, épületeket, azok udvarait, a mélyebben lévő pincéket, alagsorokat. Megbénulhat a közlekedés, a közellátás, járvány veszély alakulhat ki.

Hőhullámok, forróság:

A szélsőséges hőhullámok, frontok, növelik az egészségügyi kockázatokat a lakosság körében: gyakoribbá válhat a hőguta, rosszullétek, fokozódik a baleseti kockázat, az idő előtti elhalálozás.

A megye városokban élő lakosságának a problémái (légköri szennyezőanyag kibocsátás, ivóvízhasználat, zöld területek hiánya, a beépítettség hatásaként) koncentráltan jelentkeznek.

Korábbi években a több éven át tartó szárazság miatt jelentős külterületi mezőgazdasági tüzek okoztak veszélyhelyzeteket.

Földtani veszélyforrások:

Földtani veszélyforrás alatt földrengést, talajsüllyedést, földbeszakadást, földcsuszamlást értünk.

A Kárpát-medence erősen tektonizált, ezért – figyelembe véve a legnagyobb rengések helymeghatározásának bizonytalanságát – az esetek nagy részében található olyan törésvonal, amely a földrengés fészkével kapcsolatba hozható.

A megye területén ÉK-DNY irányban húzódik a földrengéstanilag „Kapos-törésvonal”-nak nevezett földrengés-veszélyeztettségi szempontból figyelembe veendő nyomvonal. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy kisebb (1-3 fokozatú) földrengések valószínűek e törésvonal mentén. Gyakoriságuk 3-5 évente valószínű. Ezek a rengések javarészt az érezhető jelenléten kívül komolyabb következményekkel nem járnak, épületkárokat vagy számottevő romosodást nem okoznak.

Ezen kívül ilyen hatással számolunk még a Balaton ÉK- Komárom nyomvonal mentén húzódó földrengéstani törésvonallal, melynek hatása adott esetben a megye ÉK-i részén érezhető (Siófok és térsége).

Ipari katasztrófa, civilizációs eredetű veszélyek:

Veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása, szállítása:

Ipari termelés során, a technológiai rendszerek meghibásodása folytán, a környezetbe kijutó veszélyes vegyi anyagok miatt fellépő veszélyeztető hatások.

A jogszabályi változásokat követően veszélyeztetettség vonatkozásában elsősorban a SEVESO-II. hatálya alá tartozó üzemeket kell vizsgálni.

Az üzem veszélyessége a nagy mennyiségben tárolt veszélyes anyagok mérgező hatásában, valamint néhány anyag tűzveszélyességében jelentkezik. Növeli a veszélyes hatást az a tény, hogy többfajta mérgező anyagot tárolnak együtt, gombaölő-szerek, gyomirtók, rovarölő-szerek, műtrágyák, különböző festékek, hígítók és egy esetleges tűzesetnél, vagy egyéb más jellegű balesetnél nehéz meghatározni, milyen hatások jelentkeznek, s ezek milyen módon érvényesülnek. Így csak feltételezzük, hogy ezek az anyagok nagy területen lehetnek veszélyesek a környezetre és a lakosságra.

FELSŐ KÜSZÖBÉRTÉKŰ VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMEK

Fsz.

Somogy

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Települések száma

-

1

-

Érintett lakosság száma - fő

902-

66637

-

 

ALSÓ KÜSZÖBÉRTÉKŰ VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMEK

Fsz.

Somogy

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Települések száma

-

1

-

Érintett lakosság száma - fő

-

66637

-

 

KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMEK

Fsz.

Somogy

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Települések száma

-

16

-

Érintett lakosság száma - fő

-

113353

-

 

Veszélyes áruk szállítása

Fsz.

Somogy

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Települések száma

-

31

30

Érintett lakosság száma - fő

-

146581

38146

NUKLEÁRIS VESZÉLYEZTETETTSÉG

Fsz.

Somogy

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Települések száma

-

-

-

Érintett lakosság száma - fő

-

-

-

Somogy megye vízellátási helyzete már az előző években kedvezően alakult. A működési területünkön lévő településeken a közüzemi vízellátás biztosított, szinte valamennyi településen üzemel vízmű. A meglévő vízművek kapacitása és kiépítettsége is általában megfelelőnek tekinthető.

A megye víz ellátottsági mutatója 94,8 %, városokban 97,8%, településeken 92 %.

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK SÉRÜLÉKENYSÉGE

Fsz.

Somogy

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Települések száma

-

17

93

Érintett lakosság száma - fő

-

54141

115072

Humánjárvány:

 

A lakosság egészségi állapotának megőrzése az egészségügyi szolgáltatók folyamatos feladata. Mégis a legfejlettebb ellátás esetén is előfordulnak fertőző megbetegedések, betegségek, s különböző körülmények együttes hatásaként járványok. Így van ez alaphelyzetben is, s fokozott ennek kockázata katasztrófa (árvíz, belvíz,stb.) esetén. Konkrétan az adott betegségtől függ, hogy mikor válik a fertőzés mértéke kritikussá, mikor lehet járványról beszélni. Ennek megítélése szakmai, hatósági feladat.

 

A humánjárványok jellemzője, hogy a megbetegedések bizonyos lappangási idő elteltével láncreakció szerűen terjednek és robbanás szerűen jelentkeznek, egyéb katasztrófákhoz képest mégis lassabban. Fontos jellemzőjük, hogy lehetséges az előrejelzés, így felkészüléssel a közvetlen károk mértéke csökkenthető.

Tekintettel arra hogy a megye déli határa egyben Schengeni határszakasz is, számítani kell akár járványos megbetegedés kórokozóját hordozó és ürítő illegális belépővel (belépőkkel) akik forrásai lehetnek egy humán járvány kialakulásának.

 

Humánjárvány, járványveszély, állatjárvány

 

Fsz.

Somogy

 

1.

Települések száma

246

Érintett lakosság száma - fő

306 698 fő