Tavak, folyók téli veszélyei


A vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai. A 46/2001.(XII.27.) számú BM rendelet értelmében a szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) állóvizeken - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között,
- járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével,
- kikötők és veszteglőhelyek területén,
b) folyóvizeken.

Aki a jégen 1m2-nél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. Ezeket a kordonokat soha ne közelítsük meg! Veszélyes!
Aki a jégen 1m2-nél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sás, száraz ágak) is fel lehet használni.

A jégen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat!

A biztonság természetesen elérhető, megteremthető, ha néhány hasznos jó tanácsot megfogadunk:

Hogyan válasszuk ki a korcsolyázás, fakutyázás helyét?
- A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég. Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó a hóba esett eső vagy az olvadás során rétegesre fagy, kásásnak tűnik. A legbizonytalanabb az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása.
- A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik.
- Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget.
- Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken.
- Legalább 8 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat.
- A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

Fontos tanácsok:
- Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.
- Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk nem nagy súllyal húznak és lassabban hűl ki a testünk.
- A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk az fokozza a jég beszakadásának esélyét. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.

Mit tegyünk, ha beszakad alattunk a jég?

- A jég jól hallható recsegése, ropogása biztos előjele annak, hogy bármelyik pillanatban beszakadhat. Ha ilyet hallunk magunk alatt azonnal feküdjünk minél nagyobb testfelülettel a jégre és próbáljuk meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni.
- Ha beszakad alattunk a jég tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre. Próbáljuk megakadályozni, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és kimászni a jégfelületre, majd hason kúszni a part felé. Kerüljük a felesleges mozdulatokat, megőrizve így a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé addig, amíg ki nem érünk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

Hogyan nyújthatunk segítséget másoknak?

- Hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt, de ne menjünk egészen a beszakadásig. Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal (esetleg többet összekötve) vagy ruhadarabokkal).
- Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát fogja. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a partra.
- A jeges vízből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen személyt minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.

Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet. Ha telefonkártyánkon nincs pénz, a közismert segélykérő telefonszámok akkor is hívhatók. Ezek: 112, 107, 105, 104. bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat valamint, hogy hol és mi történt.

Ha körültekintőek vagyunk, a nyílt vizek lehetséges téli veszélyeit ismerjük és betartjuk, akkor a jeges sport egészséges kikapcsolódást és nem szomorúságot okoz!

Biztonságos, jó sportolást kívánunk!