A szabadtéri tűzgyújtás szabályai

Tavasz közeledtével egyre gyakrabban fordulnak elő szabadtéri tűzesetek. A jó idő beköszöntével megkezdődnek a kerti munkálatok, egyre többen választanak szabadtéri programokat. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének legfőbb oka az emberi gondatlanság. 

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

• Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
• Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
• Előzetesen tájékoztatni kell a tűzvédelmi hatóságot az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységről, amely összetéveszthető a valós tűzesettel;
• Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
• Tűzgyújtási tilalom alatt tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon.
• A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
• Jogszabálytól eltérően végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot vonhat maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, veszély esetén azt azonnal oltsuk el. Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról, mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és mindig csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyelet alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást meg kell szüntetni.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 (XII.5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése értelmében "Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos."

A 226. § (1) bekezdés szerint "Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét."

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

Amennyiben a kirendeltségre vagy a megyei műveletirányításra belterületi szabadtéri égetésről érkezik panasz, bejelentés, a helyszínre kivonuló tűzoltó egység helyszíni ellenőrzést folytat le. Ha a helyszínen lévő tűzoltó egység megállapítja, hogy a belterületi szabadtéri égetést más jogszabály, pl. önkormányzati rendelet nem engedélyezi, vagy az égetést nem a rendeletben meghatározott napon, időben végzik, fel kell szólítania az égetést végző személyt, illetve az ingatlan tulajdonosát, használóját az égetés azonnali befejezésére, a tűz eloltására.

A katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja, hogy jogszabály engedélyezi-e az adott területen és időben a belterületi szabadtéri égetést. Amennyiben nem, megindítja az ügyféllel szemben a hatósági eljárást. A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése alapján „ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalbóli eljárásban egyéb szankciót alkalmaz"

A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. sora alapján (tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő) 10.000 Ft - 1.000.000.- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot, 3. sora alapján (tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges) 20.000 Ft - 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.

Fotó: Somogy MKI