VÉDEKEZÉS A HELYI VÍZKÁROK ELLEN

VÉDEKEZÉS A HELYI VÍZKÁROK ELLEN

 
Magyarországon a vizek különböző kártételei elleni (árvíz, belvíz) védekezés többszáz éves múltra tekint vissza, benne az emberek számára sikerekkel és kudarcokkal, amely számos esetben tette próbára a szakmai, az államigazgatási, fegyveres és rendvédelmi szervek, és nem utolsó sorban az érintett települések állampolgárainak erejét, felkészültségét. A védekezés ezért - bár rendkívül költségigényes - elengedhetetlen feladat, amely folyamatos figyelmet és fejlesztést von maga után.
 
            A helyi vízkár elleni védekezés igen összetett, komoly tervező - szervező és kivitelező munkát igényel, amely Vízügyi Igazgatóságok szakmai irányításával a települések önkormányzatai és az állampolgárok tevékeny közreműködése útján valósul meg.
 
            Ezt a felelősségi jogkört az 1995. évi LVII. törvény ( a vízgazdálkodásról ) határozza meg, amely a helyi vízrendezés, vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés feladatait a helyi önkormányzatok feladataként jelöli meg.
 
            Az önkormányzatok lehetőségeik szerint gazdálkodnak a vízzel. Amennyiben hiány van belőle pótolni kell, ha felesleg keletkezik , akkor összegyűjtés után el kell vezetni.
 
            A törvényből, annak végrehajtási rendeletéből kiindulva következik, hogy települési szinten vízkár - elhárítási szabályzatot illetve tervet célszerű ( kell ) kidolgozni, melynek kötelező tartalmi elemeit a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekezésről – a védekezési tervek fejezete 3. § 6 pontja tartalmazza az alábbiak szerint:
 
Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok és önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokhoz kapcsolódóan kell készíteni. A terv tartalma:
a) műszaki leírás a védelmi szakasz területének, belvízrendszereinek, - ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, - akkor a belvízrendszer főbb jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása, így különösen:
1. a főcsatornákba torkolló csatornákat a tulajdonosok, illetőleg egyéb jogcímen használók megnevezésével,
2. a szakasz területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével,
3. a főcsatornák, szivattyútelepek jellemző adataik feltüntetésével,
4. a belvíz tározására igénybe vehető területek, a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyú állások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;
b) áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület határát, a településeket és azok közigazgatási határát, a vízitársulatok határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat;
c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;
d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével;
e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai);
f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék);
g) a szakasz védekezési naplója.

 
1 . TELEPÜLÉSI VÍZKÁROK

             1.1. Az 1991-ben készült, és az önkormányzatok részére kiadott " Települési vízrendezési feladatok megoldásához " című útmutató a  helyi vízkárok megjelenését alábbiakra vezeti  vissza:
 
            - a felszínen lefolyó csapadékvíz a település sík, mély fekvésű területein összegyűlik, megáll, s ott hosszabb - rövidebb ideig tartó elöntést okozva kárt tesz a különböző létesítményekben...Nemegyszer azért alakul ki ez a helyzet, mert hiányzik a vízelvezető rendszer illetve a mesterségesen létesített vízelvezető árok, vagy a felszín alatti zárt csapadékcsatorna valamilyen okból nem képes levezetni az összegyűlt vízmennyiséget.
 
            - átfolyó vízfolyás a településeken ( vagy az esetleg ott található állóvíz ) megárad, kilép a medréből és elönti az árterületen található létesítményeket.
 
            - a talajvíz időszakosan vagy tartósan magas szintje miatt az egyéb felszín alatti létesítményeket elönti a víz, szélsőségesebb esetekben  a  felszínen is megjelenik. Ez esetben a problémát fokozhatja, hogy a talajvízszint emelkedést az elszikkasztott szennyvíz okozza, így az egészségre is fokozott veszélyt jelent.
 
            - a rétegvizek felszín alatt áramló vizek, melyek a felszínre kerülve fakadóvízként okozhatnak elöntéseket, veszélyeztetve ezzel a település létesítményeit.
 
            A fentiek figyelembe vételével a települési vízrendezésnek, illetve az önkormányzati védekezésnek alapvetően hármas tagozódású feladatot kell ellátni:
 
             - a felszínen " megállt " csapadékvíz összegyűjtése és rendezett elvezetése a befogadó helyekre.
 
             - magas szintű talajvizek elvezetése és a talajvízszint csökkentése, szabályozása.
 
             - rendkívüli esetben - ha az elvezetés nem lehetséges - beindul az effektív védekezés az együttműködő szervek (pl. tűzoltóság, polgári védelem), közmunkások, lakossági közerő bevonásával. Szükség esetén mentés kitelepítés, szükségelhelyezés szükségellátás.
 
            1.2. A helyi vízkárok / belvizek / kialakulását befolyásolja:
 
-         domborzati viszonyok
-         téli időszakban a hóolvadás intenzitása
-         tartós esőzés következtében lehulló nagy intenzitású csapadék
-         hőmérséklet ( téli időszakban a beszivárgást gátolja a talajfagy )
-         talaj összetétele, minősége, telítettsége
-         növényzet állapota, milyensége (a nyári vegetációs időszakban a növényzet jobban párologtatja a vizet)
 
 
 
            1.3. A helyi vízkár kialakulását nagymértékben elősegíti:
 
-         belvízcsatornák és műtárgyak elhanyagolt állapota
-         kiépítetlen, vagy nem működőképes vízelvezető - hálózat
-         létesítmények méretezési hibái
-         átereszek, nyílások eltömődése
-         nagykiterjedésű szilárd burkolatú területek

 
            2. VÉDEKEZÉS

 
            2.1. A településen kívüli KÜLTERÜLETEN a védekezési munkálatokat (belvízvédelmi művek működtetését) a Vízügyi Igazgatóságok, Vízgazdálkodási Társulatok végzik, amely alapvetően a következő feladatokat tartalmazza:
 
            - vízikormányzás ( pl. tiltók kezelése )
            - vízelvezetés csatornával
            - víztározás, alapvetően belvízvisszatartást jelent, melynek alkalmazásával a vizet saját területén visszafogják, ami által biztosítják, hogy értékesebb terület  vízkárt ne szenvedjen.
 
            2.2. Településen belüli BELTERÜLETEN a védekezési munkálatokat az önkormányzatok saját hatáskörben végzik a helyi vízkárelhárítás fokozatai szerint:
 
            2.2.1. I. fokú készenlét ( kisebb védekezés, figyelés )
 
            - Elrendelésére akkor kerül sor, ha a csapadékvíz - levezető csatorna kb. 80 %-ban telítve van és a szivattyúzási munkálatokat meg kell kezdeni. További kedvezőtlen belvízi helyzet várható.
 
            2.2.2. II. fokú készenlét ( védekezés )
 
            - Elrendelése indokolt, ha a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvíz - levezető csatornák telítettek, a szivattyúzási munkálatok iránti igény tovább növekszik, s a meteorológiai előrejelzés további nagyintenzitású csapadékot prognosztizál.
 
            2.2.3. III. fokú készenlét ( rendkívüli védekezés )
 
            - Akkor kell elrendelni, amikor mélyebb fekvésű területek nagy kiterjedésben - utcák, pincék - kerülnek víz alá és az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti.
 
            A fentiekben leírt fokozatok azonban csak ajánlásokat tartalmaznak, hiszen a már említett települési vízkár - elhárítási szabályzatban kell rögzíteni konkrétan a fokozatok elrendelésének idejét, módját és az ehhez rendelt tevékenységeket. Az együttműködő szervek és szervezetek feladatát is belvízi fokozatokhoz kell igazítani.

 
3. EGYÜTTMŰKÖDŐK

             Helyi vízkárok elleni védelemben résztvevő erők:
 
-         tűzoltó szervezetek
-         közmunkások
-         szervezett közerők
-         polgári védelmi szervek, szervezetek
 
 
            3.1. Tűzoltó szervezetek helye és szerepe helyi vízkár elleni védekezéskor
 
             Az együttműködő szervek közül fontos szerepe van és elsődleges beavatkozók a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok és a települési önkéntes tűzoltó egyesületek.
 
             Az 1996. évi  XXXI. törvény ( a tűz elleni  védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról ) a hivatásos tűzoltóságoknak fő feladatként a tűzoltást, kárelhárítást és műszaki- mentést határozta meg. A kárelhárítás fogalomkörébe bele illeszkedik a belvíz elleni védekezés.
 
            A tapasztalatok általában azt igazolják, hogy - akár már - II. fokú készenlét elrendelésekor a polgármester ( védelemvezető ) elsősorban a területileg illetékes tűzoltóparancsnokságot , vagy - ha létezik - a települési önkéntes tűzoltó egyesületet riasztja.
 
            A helyszínre érkező tűzoltók tevékenysége a lehetőségek szerint kétféle lehet, vagy a belterületen összegyűlt csapadék külterületre, illetve mélyebb fekvésű területre való szivattyúzása, vagy a belterületen álló csapadék zárt rendszerbe való bevezetése, illetve a kettő kombinációja.
 
            A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok a beavatkozáshoz az alábbi felszerelésekkel és feltételekkel rendelkeznek:
-         gépjárműre épített szivattyúk
-         hordozható szivattyúk és az ezek szállításához szükséges technikai eszközök
-         a víz továbbítására átemelő szivattyúk
-         tömlők ( vízelvezetés nagyobb távolságra )
 
            A hivatásos tűzoltó-parancsnokságok szervezeteinek alkalmazása három problémát vet fel:
-         Ha a védekezés (belvízelvezetés) napokat, heteket vesz igénybe, a tűzoltó - parancsnokságok alapvető feladatának ellátása veszélybe kerülhet, hiszen a hosszú ideig tartó szivattyúzással nagyobb területről elvonják a tűz elleni védekezés erőit, eszközeit.
-         Az esetleges néhány heti folyamatos igénybevételt - üzemanyag, kenőanyag, többlet szolgálat, stb. - a jóváhagyott éves költségvetés kereteit meghaladhatják. Emiatt egy-egy tűzoltóság éves költségvetése akár össze is omolhat.
-         Az önkéntes tűzoltó egyesületek a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok tevékenységét hosszabb időre átvenni nem képesek ( tőlük független objektív okok miatt ), hiszen többségében csekély felszereléssel és gyenge technikai eszközzel rendelkeznek. Hosszabb idejű védekezés esetén azonban mégis az önkéntesek jelentik a megoldást a helyi lehetőségek figyelembevételével, feltéve ha anyagi támogatást kapnak a különböző eszközök beszerzésére és működtetésére.
-         Mindezek igazolják azt a tényt, hogy jelentős szerepe van a Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tervező-szervező és koordináló tevékenységének és egyes esetekben a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának.
 
            3.2. Közmunkások
            Az önkormányzatoknak a munkanélküliek létszámának jelentős növekedése miatt lehetőségük van közhasznú munkavégzésre, így helyi vízkár elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására, átereszek tisztítása, gyomtalanítás, kotrás, területcsapolás, árokásás.
 
            3.3. Szervezett közerők
            Nagy kiterjedésű, vagy tartós vízkár elleni védekezés során már szükség lehet vagy az önkormányzatok vagy a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok, Vízügyi Társulások alkalmazásában nagyobb létszámú szervezett lakossági erőforrások, azaz szervezett közerő igénybevételére.
 
3.4. A Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helye és szerepe a helyi vízkár elleni védekezéskor
 
            A belvíz és az árvíz elleni védekezést kategorikusan nem célszerű külön kezelni vagy elválasztani egymástól, hiszen mindkét tevékenységnél a megalakított pv. szervezetek alapvetően azonos feladatokat látnak el.
 
            3.4.1. Feladatok:
-         felkészülés időszakában
-         védekezés időszakában
-         megszűnést követő időszakban
 
            3.4.1.1. A felkészülési időszak fő feladatai:
-         Részvétel a helyi vízkár - elhárítási terv és szabályzat kidolgozásában.
-         Közreműködés a közerő - mozgósítási tervek létrehozásában, pontosításában.
-         Az együttműködő szervek bevonásával mentési, kitelepítési és visszatelepítési tervek elkészítése, aktualizálása
-         Az igénybe vehető technikai eszközök, gépek, anyagok felmérése.
-         Szervezetek megalakítása
 
            A települési pv. parancsnokságok alárendeltségébe tartozó belvízvédelmi csoportok létrehozását célszerű kezdeményezni azon településeken, amelyek fokozottan belvízveszélyesek, az alábbiak szerint:
 
Az árvízvédelmi csoporttal rendelkező településeken nem szükséges belvíz elleni védekezésre külön szervezetet létrehozni, ugyanis a már megalakított csoport a belvízi védekezés feladatait is el tudja látni. Sok esetben a feladatok is megegyeznek. / Pl. nyúlgátépítés töltésmagasításnál és mint a belvíz elleni helyi lokalizációs lehetőség /
 
A műszaki részleg a települési műszaki - mentő gépi, és kézi szakalegységből, a Csatorna-figyelő részleg a műszaki – mentő felderítő járőr szak alegység típusokból alakítható meg.
 
            - Szervezési feladatok után kerül sor a kiképzésre és a felkészítésre.
 
            - A kiképzés elméleti és gyakorlati feladatokból áll, szervesen illeszkedve az e célra megalakított árvízvédelmi pv. szervezetek kiképzéséhez.
 
            - Az "előmunkások" felkészítésénél fokozott figyelmet kell fordítani a belvíz elleni védekezés speciális feladataira.
 
            Eltérő feladat a csatorna - figyelő részlegnél jelentkezik, ezért a beosztott személyeknek az alábbi oktatási kérdésekben kell külön foglalkozást tartani.
 
-         vízkárok fajtái ( különös hangsúllyal a belvízre )
-         belvízvédelmi művek fajtái
-         vízállás leolvasásának módszerei
-         kisebb vízfolyást gátló akadályok eltávolításának lehetőségei
-         munkavédelmi, balesetvédelmi oktatás
 
            A kiképzést, felkészítést minden esetben a Vízügyi Igazgatóság szakmai irányításával kell tervezni.
 
            A fentiekből kitűnik, hogy már a felkészülés időszakában azonos súllyal és egymással párhuzamosan kell kezelni a belvíz és árvíz elleni védekezést. Együttesen tehát, helyi vízkárra kell készülni.
 
 
            3.4.1.2. Védekezés / belvízvédelmi készültség / időszakában végrehajtandó feladatok
 
            A különböző készenléti fokozatoknál a védelemvezető utasításai alapján kell a tevékenységet irányítani, koordinálni és összehangolni.
 
            Sor kerülhet:
-         közmunkások foglalkoztatására a védelmi feladatok végrehajtásában
-         szervezett közerő igénybevételére
-         csatorna-figyelő részleg alkalmazására II. készenlét fokozatban (polgármesteri döntés alapján)
-         ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelésére
-         polgári védelmi szervezetek alkalmazására (pl. belvízvédelmi csoport).
 
            A belvízvédelmi csoport tevékenységét a Vízügyi Igazgatóság szakmai irányításával végzi.
 
             A végrehajtásra kerülő szakfeladatok:
-         vízelvezető rendszer tartozékainak tisztántartása / pl. lerakódott iszaphordalék eltávolítása /
-         téli időszakban a műtárgyak környezetében lévő hó és jég eltávolítása
-         átfolyási nyílások kitisztítása, lefolyást gátló akadályok eltávolítása
-         csatorna-figyelő szolgálat ( csatornaőrök ) megerősítése
-         vízterjedés megakadályozása / pl. nyúlgát, mint helyi lokalizáció /
 
            Rendkívüli készültségnél ha az épületek és lakóházak állagát veszély fenyegeti a tevékenységi kör kiegészül:
-         emberek, állatok anyagi javak kitelepítésében való részvételével
-         épületek, műtárgyak megerősítésével.
 
            A fenti fokozat elrendelésénél a védelemvezető utasításai alapján a polgári védelem más szervezeteit az alábbi feladatok elvégzésére kell alkalmazni, előzetes terveik alapján:
-         mentés, kitelepítés
-         szükségelhelyezés
-         szükségellátás
 
            Ebben az esetben a polgári védelemnek ezek a legfontosabb feladatai, minden más tevékenységnek az emberi élet és az anyagi javak védelmét kell szolgálnia.
 
            3.4.1.3. Belvízveszély megszűnése után végrehajtandó feladatok
-         emberek, állatok, anyagi javak visszatelepítésében való részvétel
-         épületek, objektumok, műtárgyak ideiglenes helyreállítása
-         részvétel a károk, rongálódások felmérésében
-         egyéb mentesítési feladatok
 
            Tény, hogy a helyi vízkár-elhárítás feladatait az önkormányzatoknak helyi erőkkel kell megoldani. A helyi szakmai, technikai lehetőségeiket meghaladó igényű védekezés esetén a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságokhoz, vízgazdálkodási Társulásokhoz, együttműködő szervekhez fordulhatnak és kezdeményezhetik a Helyi Védelmi Bizottságok összehívását.