Vihar idején is felkészülten

A sajtótájékoztatón a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese, Bartók Péter tű. ezredes arról beszélt, manapság egyre inkább előtérbe kerül a biztonság, a katasztrófavédelem pedig mindent meg is tesz azért, hogy az állampolgárok szárazföldön és vízen egyaránt biztonságban legyenek. Az ezredes emlékeztetett arra, 40-60 kilométer/órás szélsebességnél első-, ennél erősebb légmozgásnál másodfokú viharjelzést ad ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Bartók Péter hozzátette, az ország tavain összesen ötvenöt viharjelző állomás működik, ebből harmincegy a Balatonnál található, a nyaralók biztonságát a strandokon és a frekventált helyeken további tizenöt, mobil egység garantálja. A főigazgató-helyettes hozzátette, a Balatont három medencére osztották, így lehetővé vált, hogy eltérő, ezáltal pontosabb jelzést kapjanak a fürdőzők és vízen közlekedők. A műszaki részletekről szólva az ezredes elmondta, a korábbi, villanócsöves lámpákat ledes lámpák váltották, ezek korszerűbbek, környezetbarátabbak, jobban láthatóak. A tájékozódás elősegítése érdekében, folytatta Bartók Péter, Siófokon és Tihanyban webkamera is működik majd, így pontosabb képet lehet kapni a tó állapotáról. A főigazgató-helyettes hangsúlyozta, a katasztrófavédelem komplex feladatként kezeli a biztonságot, ezért a viharjelzőrendszer mellett mobilalkalmazások is elérhetőek, ez a TAVIHAR és a VÉSZ. A tervek között szerepel, hogy újabb állomásokat építenek a Velencei-tónál, sőt, intelligens táblán is nyomon követhető lesz a viharjelzés. Az ezredes hozzátette, a nagyobb biztonság érdekében a Balatonon fixen és bójával is telepítenek majd viharjelzőt, és a Tisza-tavon is lesznek új állomások.
 
Tölgyesi László, az Országos Meteorológiai Szolgálat főosztályvezetője arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az előrejelzésekhez ismerniük kell az európai viszonyokat is. A mérések szuperszámítógépekkel történnek,  szakember kontrollálása mellett mondja ki a meteorológus a viharjelzés, a fokozat indítását. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a szolgálat honlapja a veszélyjelzéseket kiemelten jeleníti meg. Ettől az évtől kezdve már a széllel kapcsolatos információk mellett a hőmérsékleti viszonyok és a csapadékkal kapcsolatos kép is megtalálható lesz, sőt a hullámmagasság-számítást is elérhetik az érdeklődők. Hozzátette, elkészült a program mobileszközökre optimalizált változata is. A Meteora alkalmazás lényege, hogy automatikusan megjeleníti az aktuális viharjelzést, és automatikusan működésbe lép a riasztás funkció is. A mobileszköz helyzete alapján az adott napra vonatkozó (pl.: hőség) jelzést is közlik a használókkal.
 
Horváth László r. ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője úgy fogalmazott, a viharjelzőrendszer az egyik legfontosabb eszköze a tragikus kimenetelű vízi balesetek elleni küzdelemnek,  garantálja a vízitúrázók, a fürdőzők biztonságát. A rendőrség a négy nagy tavon fokozottan figyel a biztonságra, jelentette ki a kapitány, ami a számokban is megmutatkozik: ezekhez köthető a legkevesebb vízbefulladásos eset. Tavaly az országban szabadvizeken még így is száztizenegy ember fulladt meg, a mentőegységek beavatkozására négyszáztizenkilencszer volt szükség. Az ezredes az eredmények között említette, hogy a Tisza-tavon jetski-s szolgálat működik, sőt, az idén újabb kismerülésű járművek beszerzése várható, a Velencei-tónál fejlesztették a hajóparkot, és bővül a Balatonon szolgálatot teljesítő vízi járműpark is.
 
A sajtótájékoztatón elindították a tavi viharjelző rendszer tesztjét, amelynek működését drón segítségével be is mutatták a jelenlévőknek.