Három hónap alatt 92 lakástűz, 1 halott és 8 sérült

A legtöbb tűz a kéményből indult, ez az összes eset csaknem 25 százaléka. A tűzesetek 10 százaléka a konyhában keletkezett, 14 százalékában pedig a hálószobában csaptak fel a lángok. A tűz legtöbbször a fűtés hibáira, főzésre, elektromos problémára, nyílt láng használatára illetve dohányzásra vezethető vissza.

Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek közül a legnagyobb pusztítást végző Balatonlelléhez köthető. Egy könnyűszerkezetes családi ház borult lángba január 9-én késő este a Május 1. utcában. A balatonboglári önkormányzati tűzoltók kiérkezése előtt egy gázpalack felrobbant az épületben. Az egység két vízsugárral kezdte oltani a tüzet, egy vízsugárral pedig a mellette álló melléképületet védték. A lángokat végül a siófoki hivatásos, valamint a látrányi önkéntes tűzoltókkal közösen sikerült elfojtani. A munkálatok közben a lakóház összedőlt. Az eset során személyi sérülés nem történt. 

A leghosszabb beavatkozás január 17-én volt Kaposváron, ahol kigyulladt egy műhely szerdára virradó éjjel a Kisgát dűlőn. Az építmény már teljes terjedelmében égett, amikor a kaposvári hivatásos tűzoltók a helyszínre értek. Az egység kihozott a műhelyből egy PB és egy szén-dioxid gázpalackot, kiérkezésük előtt egy gázpalack felrobbant a tűzben. A lángok elérték a családi ház tetőszerkezetét is, amely mintegy húsz négyzetméteren károsodott. Az oltás az utómunkálatokkal együtt mintegy két és fél órát vett igénybe.

A 92 tűzzel érintett épület egyikében sem volt füstérzékelő, holott ezek az eszközök a tűz keletkezésekor azonnal jeleznek, és még van idő cselekedni. Tanácsos a konyhába, hálószobába és a nappaliba is füstérzékelőt szerelni a mennyezetre. Sőt, olyan készülékek is beszerezhetőek már, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem jelzést is küldenek az okostelefonra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére.