Általánosságban a helyreállításról

Általánosságban a helyreállításról



Az elmúlt évtized rendkívüli időjárása következtében kialakult intenzív szélviharok, felhőszakadások, ár- és belvizek, jégverések az ország csaknem egész területén pusztítottak kisebb-nagyobb mértékben. Különböző jellegű és mértékű károk keletkeztek az ország szinte egész területén. 

Az állam, az önkormányzatok és az egyének tulajdona egyaránt sérült. Utak, hidak, árvízvédelmi létesítmények, közművek és magántulajdonú lakóingatlanok rongálódtak meg. A folyamatosan ismétlődő természeti csapások következtében az elmúlt évtizedben Magyarországon több tízezer család otthona semmisült meg, vagy károsodott kisebb-nagyobb mértékben. 

A lakhatás elemi feltételeinek megteremtése – visszaállítása – gyakran (különös tekintettel egyes régiók gazdasági, szociális és foglalkoztatottsági tényezőit figyelembe véve) meghaladta a károsultak és a helyi közösségek lehetőségeit. 

Jogi megközelítéssel adódik a kérdés, hogy egy természeti csapást követően, ahol az "elkövető, vagy károkozó" se nem jogi, se nem természetes személy, hogyan és milyen keretek között történik a rehabilitáció? Polgári jogi megközelítésben a kialakult károk megtérítése/enyhítése szempontjából 3 fogalmat különböztethetünk meg. Kártérítés, kártalanítás, valamint kárenyhítés. A polgári jogi kárrendezési felelősség alapvető feltételei a:jogellenesség, a felróhatóság, a kár, valamint az okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység vagy mulasztás között. 

Kártérítés esetén a kár jogellenes magatartás következménye, felróható, és okozati összefüggés áll fönn a jogellenes magatartás és a kialakult kár között. 

Kártalanítás esetén a kár ténye ugyan bekövetkezett, ám a károkozás jogszerűen következett be. A kártalanítás tehát nem jogellenes magatartáson alapul, sokszor inkább egy szükséghelyzet következménye. 

kárenyhítés nem kártérítés, összege nem feltétlenül fedezi a károsult teljes kárát, annak esetleg csak egy részét. Kárenyhítés esetén egy harmadik személy vállalhatja hogy a kialakult kár megtérítésének egészét vagy egy részét magára vállalja. 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény törvény 339. § (1) bekezdése értelmében "Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni." Következésképpen a természeti csapások következményeinek felszámolására sem a Kormánynak, sem az EU-nak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége. 

Ennek ellenére, különösen súlyos természeti vagy civilizációs csapást követően az érintett lakosság létszáma, károk mértéke, az érintett térség gazdasági, foglalkoztatási, szociális helyzete alapján a Kormány dönthet úgy, hogy költségvetési támogatást nyújt a károk enyhítéséhez. Ez önként vállalt feladat.  
Általánosságban a vis maior támogatásról 

A vis maior támogatás az önkormányzatok, valamint kistérségi társulások részére nyújtható, védekezési többletkiadás, valamint kötelező önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati ingatlanok részbeni helyreállításának támogatására. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok funkciójuk vonatkozásában alapvetően 2 csoportra oszthatók:
  • kötelező önkormányzati feladatokat ellátó tulajdon
  • önkormányzat által vállalt feladatokat ellátó tulajdon
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése értelmében a települési önkormányzatok kötelező feladatai az alábbiak:
  • egészséges ivóvízellátás
  • óvodai nevelés
  • általános iskolai oktatás és nevelés
  • egészségügyi és szociális alapellátás
  • közvilágítás
  • helyi közutak és köztemető fenntartása

Jogszabályi háttér 

A vis maior támogatás rendszerét a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet, valamint a helyi önkormányzatok által a vis maior tartalékkeret terhére igényelhető előleg folyósításával kapcsolatos teendőkről szóló 2/2010. (VI. 4.) BM utasítás szabályozza.
Támogatás igénylésének feltételei 

Milyen esetben igényelhet támogatást az önkormányzat? 

A helyi önkormányzatok vis maior támogatásának lényege, hogy a települési önkormányzat támogatást igényelhet:
  • az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására.
  • az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, építményt sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására.
  • utak, hidak, kompok, ár- és belvízvédelmi létesítmények, közművek és műtárgyaik helyreállításának támogatására, ha az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, vagy a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti.
  • A támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza.
A támogatás menete 

A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, az esemény bekövetkezésétől, - védekezési kiadások esetén - a védekezés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül a rendelet 1. melléklete szerinti adatlapon elektronikusan - az ebr42 rendszerben -, továbbá faxon bejelentést tegyen a Belügyminisztérium részére. 

Védekezési költségek esetén a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon - elektronikusan az ebr42 rendszerben - köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. Ennek igazolására az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság helyszíni ellenőrzést is folytat. 

Mind a védekezési többletköltségek támogatására, mind kötelező feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyreállítása során a bejelentést követően 20 munkanapon belül - a területileg illetékes regionális államigazgatási hivatal által kinevezett és koordinált, min. 2 fős bizottság előzetes helyszíni vizsgálatot végez. A vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes
  • regionális államigazgatási hivatal,
  • a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,
továbbá a regionális államigazgatási hivatal felkérése alapján, érintettség esetén:
  • illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság,
  • Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ.
Az előzetes helyszíni vizsgálaton készült 3. melléklet szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan - az ebr42 rendszerben - kell kiállítani. Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének feltétele még, hogy az önkormányzat a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben, és faxon bejelentést tesz a kijelölt szakértői bizottság felé. Az önkormányzat, támogatási kérelmét a kötelező mellékletek becsatolásával az eseményt követően 5 nappal történt bejelentést követő 22 munkanapon belül köteles benyújtani papír alapon egy eredeti és egy másolati példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének, továbbá egy másolati példányban a területileg illetékes államigazgatási hivatalnak. Költségek között nem számolhatók el:
  • gépbeszerzések,
  • megelőző munkálatok,
  • fejlesztések,
  • rovar- és kártevőirtás költségei,
  • folyó jellegű működési kiadások.
A támogatott önkormányzat, a támogatás felhasználásáról - a befejezési határidőt követő 22 munkanapon belül, de legkésőbb a támogatásnak a számlára való megérkezése napjától számított egy éven belül - a 6. melléklet szerinti adatlapok, hiteles bizonylatok csatolásával köteles elszámolni az államigazgatási hivatal és a Magyar Államkincstár felé. 

Az elszámolás elfogadását megelőzően, a területileg illetékes államigazgatási hivatal által koordinált, előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő szervek - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot is beleértve - képviselőiből álló legalább két fős bizottság a helyszínen ellenőrzést folytat, melyről 5 munkanapon belül értesíti a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervét.
Általánosságban a magántulajdonú lakóingatlanokban keletkezett károk helyreállításáról 

A magántulajdonú lakóingatlanokban bekövetkezett károk helyreállításának célja az arra rászoruló, károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosítása. A Kormánynak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége a károk enyhítésére. Ez csupán vállalt kötelezettség. 

A bekövetkezett természeti csapást követően, tulajdonképpen a beavatkozással párhuzamosan zajlik a károsodott építmények előzetes kárfelmérése. Fontos megjegyezni, hogy ez az előzetes kárfelmérés csupán egy kárbecslés. A károsodott ingatlanok száma, a károsodás mértéke települési szinten összesítésre kerül. 

Ezen összesítést követően az érintett megyék megyei katasztrófavédelmi igazgatóságai az államigazgatási hivatalokkal együttműködve összesítik a megyei káradatokat, amik aztán országos szinten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon kerülnek összesítésre, amely felterjesztésre kerül a katasztrófák elleni védekezésért felelős Belügyminiszter részére. Így a kormányzat a természeti csapás által érintett építmények számának, valamint azok károsodási mértékének tudatában már dönthet, hogy a központi költségvetés terhére indokolt-e támogatni a károsult ingatlanok tulajdonosait, azok elemi lakhatási feltételeinek megnyugtató megoldására. 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója jelentést tesz a Belügyminiszter útján a Kormánynak az adott káresemény hatásairól. A kormányzat a káresemény által érintettek számának, a régió gazdasági-, társadalmi-, valamint szociális helyzete alapján dönt az állami kárenyhítésről. Amennyiben kárenyhítési kötelezettséget vállal a károsultak irányába, úgy azt jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel, pl. egy kormányhatározattal hozza nyilvánosságra. A kormányrendeletben, vagy kormányhatározatban megállapítják, hogy mely eseménnyel kapcsolatosan vállal kárenyhítési kötelezettséget az állam, valamint, hogy a kárenyhítési összegek az adott év költségvetési törvényének mely címének terhére állapítják meg. 

A Kormány a jogszabály-előkészítés, valamint a hatékony tárcaközi koordináció érdekében kinevezhet egy újjáépítési kormánymegbízottat. Az ő feladata összehangolni a helyreállítás, újjáépítés feladatait a Kormány részéről. 

Ezt követően az érintett megyék védelmi bizottságai megalakítják a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottságokat. A kormány – ha megválasztotta, akkor a kormánymegbízott útján – tájékoztatót küld az érintett megyei újjáépítési bizottságoknak, amelyek megküldik az érintett települési önkormányzatoknak. A tájékoztató támpontokat nyújt a települési önkormányzatok részére a helyreállítás menetére vonatkozóan. 

A kárbejelenés módját és határidejét az érintett települési önkormányzat hirdeti ki, helyben, szokásos módon. A bejelentésre meghatározott végső határidő elmulasztása jogvesztő. A kárbejelentésre az ingatlan tulajdonosa, vagy használója jogosult, az illetékes polgármesteri hivatalban. 

A polgármesteri hivatal ezeket a kárbejelentéseket összegyűjti, nyilvántartást vezet róluk, majd a bejelentési határidő lezárását követően az összesített adatokat megküldi a megyei újjáépítési bizottságnak. 

A kárbejelentési adatlapok alapján már települési szinten elvégezhető egy előzetes kontroll, ahol megvalósul a kárenyhítésre nem jogosultak, ám mégis kárenyhítést igénylők elsődleges szűrése. A kárenyhítés alapvető feltételei:
  • a kár az adott természeti csapással összefüggésben keletkezett,
  • a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik,
  • a károsodott ingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel van nyilvántartva, vagy ilyen feltüntetésre vár,
  • az ingatlant a káresemény idején a tulajdonos / haszonélvező életvitelszerűen lakta,
  • a tulajdonos nyilatkozik, hogy a kár keletkezésének időpontjában volt-e az ingatlannak érvényes biztosítása, valamint a kár más egyéb módon nem térül meg.
Az eddigi évek gyakorlata szerint nem támogathatóak azon ingatlanok, amelyek:
  • nem lakás céljára szolgáló építmények (üdülők, nyaralóépületek kormányzati döntés függvényében eshetőlegesen támogathatók),
  • lakhatáshoz nem szükséges helyiség, még akkor sem ha az a lakóépülettel közvetlen egybeépült (garázs, műhely),
  • magántulajdonban lévő, de nem életvitelszerűen lakott ingatlan,
  • lakáscélú, de egyéb tulajdonban lévő építmény,
  • bérlakásként, szolgálati lakásként hasznosított ingatlan,
  • nem támogatható a lakóingatlan, ha tulajdonosának lakhatási feltételei egyéb más módon megoldhatók (pl. abban az esetben, ha a károsult több lakóingatlannal rendelkezik, úgy nem válhat a kárenyhítési alanyává, mivel nem rászoruló, elemi lakhatási feltételei megoldottak), hiszen a Kormány célja a károsultak elemi lakhatási feltételeinek megteremtése.
A kárbecslést, és a kárenyhítésre vonatkozó kormányzati döntést követően megkezdődhet a kárfelmérés. Kárfelmérő csoportok alakulnak amelyek általában az első fokú építési hatóság munkatársaiból, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság képviselőiből, valamint az önkormányzat munkatársaiból tevődnek össze. 

A kárfelmérő munkacsoport ellenőrzi a károsultak által kitöltött kárbejelentő adatlapon szereplő adatok valóságtartalmát. A kárfelmérés során a munkacsoport felbecsüli az ingatlanban keletkezett kár mértékét, valamint a helyreállítási, kivitelezési költséget. A károsodott lakóingatlanok adatai, a károsodás mértéke, az ingatlan hasznos területe, komfortfokozata, műszaki állapota, készültségi fokozata a kárfelmérési adatlapon kerülnek rögzítésre. A kárfelmérést követően a kárbecsléshez hasonló módon összesítik először helyi, majd területi, végül országos szinten a káradatokat. Ezt követően az összesített kárértékek, és becsült helyreállítási költségek tudatában a kormányzat dönt a központi költségvetésből finanszírozható helyreállítási, újjáépítési költség pontos mértékéről. A Kormány esetlegesen jogszabályban rögzíti a kártalanítás feltételeit, követelményeit, szabályait. A Belügyminiszter a megyei újjáépítési bizottságok, valamit – ha kinevezték - az újjáépítési kormánymegbízott/miniszteri biztos javaslatai alapján dönt a települési keretösszegekről. A települési önkormányzatok részére megállapított települési keretösszeg maga a kárenyhítési támogatás. Az egyes károsultak támogatásának fontos szempontja a rászorultság mérlegelése. Ennek elbírálását, valamint a települési keretösszeg elosztását az önkormányzat látja el. 

Nem központilag irányított kárenyhítés esetén a megrongálódott lakás helyreállítását, újjáépítését, lakás vásárlását szolgáló támogatás felhasználásának feltételeiről az önkormányzat nevében a polgármester köt megállapodási szerződést a károsulttal. A megállapodásban rögzítik:
  • a támogatási összeg mértékét,
  • a folyósítás időpontját,
  • a folyósítás feltételeit,
  • a felhasználás célját,
  • a rendeltetésszerű felhasználás igazolására szolgáló iratokat,v
  • a nem rendeltetésszerű felhasználás jogkövetkezményeit.
Bevett gyakorlat, hogy - az öngondoskodás elősegítése céljából - a biztosítással nem rendelkező károsultak csak akkor részesülhetnek kárenyhítésben, ha vállalják, hogy helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanra – egy meghatározott időintervallumra – értékkövető biztosítást kötnek. Amennyiben nem történik meg a szerződéskötés, vagy a károsult a meghatározott időponton belül felmondja a biztosítást, úgy a központi költségvetés javára köteles a kárenyhítési összeget időarányosan visszatéríteni. A Kormány, preventív célzattal, az öngondoskodást, tehát a biztosítottság módszerét kívánja, a káresemények kialakulása folytán károsodott magántulajdonú, lakás céljára szolgáló ingatlanok helyreállításának elősegítése érdekében előtérbe helyezni. A helyreállítandó, vagy újjáépítendő lakóház kivitelezésről, szigorú elszámolási kötelezettség mellett, maga a károsult gondoskodik. Amennyiben a megsemmisült, vagy helyre nem állítható ingatlan tulajdonosa lakásvásárlás mellett dönt – ha helyreállítást szabályozó jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze megengedi - köteles a korábbi ingatlanának elbontására, a felépítmény nélküli telek pedig önkormányzati tulajdonba kerül. 

A megítélt kárenyhítés felhasználásáról számlával, szerződéssel kell elszámolni. A keretösszeg fel nem használt különbözetét az önkormányzat köteles a Magyar Államkincstár területi igazgatósága részére visszautalni. 

A Kormány a helyreállítás, újjáépítés teljes menetéről másképpen is dönthet. A magántulajdonú lakóingatlanok természeti csapásokat követő eseti helyreállításának rendszere Magyarországon meglehetősen komplex és sajátos feladat.
Jogszabályi háttér 

Az eddigi években kialakult káresemények helyreállítása minden esetben eltérő módon történt, nincs átfogó jogi szabályozás. Megállapítható azonban, hogy az állam minden esetben igyekszik gondoskodni az állampolgárok elemi lakhatási feltételeinek biztosításáról.
A 2010. május-júniusi rendkívüli időjárás következtében károsodott lakóingatlanok helyreállítása

Aktuális helyzet 

2010. május 15-től az ország szinte teljes területét érintve ciklonális front, viharos (néhol a 90 km/óra erősséget is jóval meghaladó) széllökésekkel kísért nagy intenzitású felhőszakadás sújtotta. A hirtelen, jelentős mennyiségű és intenzitású csapadék miatt számtalan helyen áradtak a patakok (Boldva, Szinva, stb.) és a folyók (Ipoly, Hernád, Sajó, Bodrog, Zagyva, stb.), nem kímélve az önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokat. A kialakult árvízi helyzetre való tekintettel május 17-én a Kormányzati Koordinációs Bizottság rendkívüli ülést tartott. A legkritikusabb helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alakult ki. A lakosság és az anyagi javak mentése, a bekövetkezett károk enyhítése, valamint a további károk kialakulásának megakadályozása érdekében a Kormány a 183/2010.(V.17.) számú rendeletével Borsod-Aabaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A további csapadékos időjárást és árhullámokat követően a Kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki:
  • Nógrád megye 2 településére (Pásztó, Hasznos),
  • Győr-Moson-Sopron megye 3 településére (Bőny, Mezőőrs, Rétalap),
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye először 7 településére (Jászdózsa, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Alattyán, Jásztelek, Jászjákóhalma, Jászberény),
  • majd a megye teljes közigazgatási területére,
  • továbbá Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Heves, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék teljes közigazgatási területére.

Jogszabályi háttér 

A 2010. májusától bekövetkezett rendkívüli időjárás következtében károsodott magántulajdonú lakóingatlanok kárenyhítését a 2010. május-június hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek időszakában felmerült védekezési költségekről és károk enyhítéséről szóló 1148/2010 (VII. 8.) Korm. határozat szabályozza. 

A 2010. május-június hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek által érintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok tevékenységének támogatásáról szóló 5/2010. (VII. 28.) BM-KIM együttes utasítás feladatokat határoz meg az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője, az OKF főigazgatója, a területrendezési és építési ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint az országos rendőrfőkapitány részére. Utasítja az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét, hogy működjön együtt az érintett önkormányzatokkal, személyes megjelenésével segítse elő az önkormányzatok munkáját, működjön közre az önkormányzati rendeletek és egyéb döntések meghozatalában. A hivatalvezető működjön közre az érintett lakosság tájékoztatásában, az építési ügyekért felelős helyettes államtitkár segítségével szorgalmazza az építésügyi hatósági ügyek soron kívüli intézését. 

Az Utasításnak megfelelően az OKF főigazgatójának gondoskodnia kell arról, hogy az érintett megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ismereteivel segítse az államigazgatási hivatal vezetőjét, továbbá az országos rendőrfőkapitánynak kiemelt figyelmet kell fordítania az érintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések közbiztonságának fenntartására. 

A végrehajtott feladatokról az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjének, az érintett szervek közreműködésével közös jelentést kell készítenie, melyet minden csütörtökön, az OKF útján kell felterjeszteni a belügyminiszter, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter részére.