Szúnyoggyérítés GYIK

  1. Ki a szervezője az állami szúnyoggyérítési programnak?
  2. Mennyibe kerül az állami szúnyoggyérítési program?
  3. Mikor kezdődik a gyérítés, meddig tart?
  4. Kikkel kötött szerződést a katasztrófavédelem a szúnyoggyérítési tevékenységre?
  5. Kik ellenőrzik a pénz felhasználását és azt, hogy a gyérítés hatékony-e?
  6. A szúnyoggyérítést végzők milyen végzettséggel, milyen engedélyek alapján végzik feladatukat?
  7. Milyen módszerrel, milyen szerrel végzik a szúnyoggyérítést?
  8. Ki hagyta jóvá, ki ellenőrzi a felhasznált szereket?
  9. Az alkalmazott irtószerek ártalmasak az emberi egészségre?
  10. Az alkalmazott irtószerek milyen hatással vannak az állatokra, növényekre?
  11. Be kell-e zárni az ablakot a gyérítés idején? Indokolt-e a fokozottabb elővigyázatosság a szúnyoggyérítéssel érintett területeken?
  12. Milyen szempontok alapján jelölték ki a szúnyoggyérítési programban részt vevő településeket?
  13. Településünk nem szerepel a programban, de szeretnénk részt venni az állami szúnyoggyérítési programban. Mit tehetünk?
  14. Településünkön volt már irtás, de nem csökkent a szúnyogok száma. Kihez fordulhatunk, ha a gyérítés ismétlését szeretnénk kérni?
  15. Településükön az önkormányzatok végezhetnek-e önállóan szúnyoggyérítést?
  16. Mit tehet, amennyiben nem szeretné, hogy települése szerepeljen az állami szúnyoggyérítési programban?

 

Ki a szervezője az állami szúnyoggyérítési programnak?

A központi szúnyoggyérítési programot a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (6) bekezdése értelmében 2017. január 1-től a katasztrófavédelem vezetője irányítja, amelyet a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ (a továbbiakban: BM OKF GEK) útján lát el.

Mennyibe kerül az állami szúnyoggyérítési program?

Az országos program 2020–2022. közötti hároméves időtartamára összesen négymilliárd 743 millió forintot különítettek el. Ebből az összegből évente várhatóan kilencszáz településen, egy-hat alkalommal gyérítenek, illetve ebből fizetik a szakértőket is. A program keretében légi és földi biológiai módszerrel összesen legfeljebb 30 ezer, míg földi kémiai módszerrel legfeljebb 770 ezer hektár kezelése történik meg.

Mikor kezdődik a gyérítés, meddig tart?

Az országos szúnyoggyérítési program a csípőszúnyogok fejlődéséhez igazodik, minden évben jellemzően áprilisban indul. A kezelésekre szeptember 30-ig van lehetőség, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján várhatóan augusztus végéig a munkák túlnyomó többsége lezajlik.

Kikkel kötött szerződést a katasztrófavédelem a szúnyoggyérítési tevékenységre?

A kivitelezőket és a szakértőket közbeszerzési eljárás keretében választották ki, a kivitelezői megbízást a Szerocor Konzorcium (tagok: Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt., SZEMP Air Légiszolgáltató Kft., ROVÉRT Rovar- és Rágcsálóirtó Kft.,) kapta, a szakértői feladatokat a Pannon-Bio-Kalibra Konzorcium (tagok: Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. és Pannónia Központ Szakértői és Tanácsadói Koordinációs Kft.) látja el.

Kik ellenőrzik a pénz felhasználását és azt, hogy a gyérítés hatékony-e?

A szúnyoggyérítések hatékonyságát a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott cégek entomológus (rovartannal foglalkozó) szakértői ellenőrzik. A helyszíni ellenőrzésbe a területi katasztrófavédelmi igazgatóságok is bekapcsolódnak.

A szúnyoggyérítést végzők milyen végzettséggel, milyen engedélyek alapján végzik feladatukat?

A szúnyoggyérítést végző cégek kártevőirtó tevékenységi engedéllyel rendelkeznek. A közreműködő szakembereknek egészségügyi gázmesteri, illetve kártevőirtó szakmunkás képesítésük van, a munkák szervezésében műszaki és környezetvédelmi végzettséggel rendelkezők is részt vesznek. Minden felhasznált irtószer rendelkezik a közegészségügyi hatóság engedélyével.

Milyen módszerrel, milyen szerrel végzik a szúnyoggyérítést?

Földi járműről ULV vagy melegködös technológiával végzik a kifejlett szúnyogok elleni védekezéseket. Az ULV eljárást általában nagyobb forgalmú helyeken alkalmazzák, mert a képződött permetfelhő kevésbé zavarja a közlekedést. A melegködképző generátorokat a növényzettel jobban fedett területeken érdemes használni, mivel az apró cseppekből álló permetköd behatolóképessége sűrű bozótos részeken is megfelelő. Az imágók ellen piretroid-készítményekkel védekeznek. A lárvák tenyészőhelyeit biológiai készítménnyel (hatóanyag: Bacillus thuringiensis var. israelensis – Bti – baktérium által termelt fehérje) kezelik, a kijuttatás légi és földi eljárással történik.

Ki hagyta jóvá, ki ellenőrzi a felhasznált szereket?

A felhasznált irtószereket a közegészségügyi hatóság engedélyezi a hatóanyagok közös európai uniós listája alapján. A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik. Az ellenőrzésekbe a területi katasztrófavédelmi igazgatóságok munkatársai is bekapcsolódnak.

Az alkalmazott irtószerek ártalmasak az emberi egészségre?

Nem, nem ártalmasak. A piretroid-készítmények a melegvérűeket, így például az embert, a háziállatokat – a legtöbb háztartási rovarirtó szerhez hasonlóan – csak többezerszeres dózisban tudnák megmérgezni. A készítmény egyébként a szabadban néhány óra alatt lebomlik.

Az alkalmazott irtószerek milyen hatással vannak az állatokra, növényekre?

Háziállatokon és növényeken semmilyen hatást nem fogunk tapasztalni. Ugyanakkor az imágók ellen használt készítmények más rovarokra is veszélyesek lehetnek, de az alacsony dózisnak köszönhetően nem kell kiterjedt rovarpusztulástól tartani. A földi kezelések a napnyugtát követően zajlanak, így a beporzó rovarok nagy többségével, köztük a házi méhekkel ténylegesen nem találkozik az irtószer.  Ettől függetlenül elővigyázatossági okból a szúnyoggyérítések időpontja előtt az önkormányzatoknál bejelentkezett méhészek minden esetben értesítést kapnak. A gyérítések csak lakott területen zajlanak, ezért a mezőgazdasági területekhez telepített méhészeteket semmilyen formában nem érintik! A szúnyoglárvák elleni készítmény (Bti) a felhasznált dózisban csak a csípőszúnyoglárvákon fejti ki hatását.

Be kell-e zárni az ablakot a gyérítés idején? Indokolt-e a fokozottabb elővigyázatosság a szúnyoggyérítéssel érintett területeken?

Nem jelent kockázatot a nyitott ablak, mivel azonban a készítmény zárt térben lassabban bomlik le, mint a szabadban, a permetszer leérkezéséig érdemes bezárni az ajtókat, ablakokat. Földi melegködös védekezéseknél előfordulhat, hogy a gyermekek kedvet kapnak a ködben játszani, vagy közelről akarják nézni a járműveket. Ezt akadályozzuk meg! A kezelés után pár perccel a permetköd úgyis eloszlik, ekkor nyugodtan folytatni lehet a szabadtéri tevékenységet. Kérjük, hogy gyermekeiket ne engedjék a kezelést végző járművekhez és a gépek, irtószertartályok közvetlen közelében ne tartózkodjanak! Amennyiben mégis bárki közvetlenül érintkezne az irtószerrel (betöltés során a reptéren vagy a földi járművek kiinduló állomásain), az érintett felületet alapos szappanozás után langyos vízzel mossa le.

Milyen szempontok alapján jelölték ki a szúnyoggyérítési programban részt vevő településeket?

A gyérítések megkezdése előtt az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság adatai alapján felmértük, hogy mely régiókban volt szükség az elmúlt években a csípőszúnyogok elleni szervezett védekezésre. Az adatokat kiegészítettük az elmúlt évek ár- és belvízi védekezése során szerzett információkkal, valamint az előzetes szakértői javaslatokkal.

Településünk nem szerepel a programban, de szeretnénk részt venni az állami szúnyoggyérítési programban. Mit tehetünk?

Amennyiben településén szúnyoginváziót tapasztal, megkeresésével forduljon a település nevében nyilatkozatra jogosult önkormányzathoz. A település a szúnyoggyérítés iránti kérelmét az illetékes fővárosi vagy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság email címén, vagy az htlsryfmbytnyng.trx@xngirq.tbi.uh központi email címen jelezheti.

Szakértőink megvizsgálják a bejelentés indokoltságát, és jelzésük alapján felvesszük a települést az országos szúnyoggyérítési programba. Ugyanez fordítva is igaz: amennyiben egy, a listán szereplő településen megszűnik a szúnyoginvázió, további kezeléseket nem rendelünk el.

Településünkön volt már irtás, de nem csökkent a szúnyogok száma. Kihez fordulhatunk, ha a gyérítés ismétlését szeretnénk kérni?

Több térségben jellemző, hogy a meglévő csípőszúnyog-tenyészőhelyek miatt, illetve azért, mert a vérszívók külterületekről berepülnek, a szúnyoginvázió a kezelések után ismételten kialakul. Környezetvédelmi okokból a természetben tartósan megmaradó készítmény szúnyogirtásra nem engedélyezett, ezért a legtöbb helyen több gyérítési alkalmat terveztünk. Amennyiben ennek ellenére is jelentős inváziót tapasztal, megkeresésével forduljon a település nevében nyilatkozatra jogosult önkormányzathoz. A település a szúnyoggyérítés iránti kérelmét az illetékes fővárosi vagy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság email címén, vagy az htlsryfmbytnyng.trx@xngirq.tbi.uh központi email címen jelezheti.

Településükön az önkormányzatok végezhetnek-e önállóan szúnyoggyérítést? 

Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést.

 Mit tehet, amennyiben nem szeretné, hogy települése szerepeljen az állami szúnyoggyérítési programban?

Amennyiben nem szeretné, hogy települését a szúnyoggyérítési program érintse, megkeresésével forduljon a település nevében nyilatkozatra jogosult önkormányzathoz. A település a szúnyoggyérítés lemondásáról szóló nyilatkozatát az htlsryfmbytnyng.trx@xngirq.tbi.uh központi email címen terjesztheti elő.